Czegle Imre: Az egyházi ének theologiai kérdései - A hymnologia elvi kérdései (Sárospatak, 1998)
II. rész - IX. A dicséretek
A gyülekezeti énekeskönyvünkben egész sereg dicséret van, több mint ahány zsoltár. Amikor az egyházi énekről beszélünk, akkor nemcsak a zsoltárokra gondolunk, hanem a dicséretekre és a lelki énekekre is. Az egyházi ének fogalmában Ítéletünk szerint - mindhárom énekfajta bennfoglal- tatik. A gyakorlatban nem mindenütt van ez így. ha kezünkbe veszünk egy külföldi református énekeskönyvet, azt látjuk, hogy abban még több dicséret van, mint a mienkben, sőt hogy némelyikből a zsoltár teljesen hiányzik. Ha pedig egy evangélikus énekeskönwet nézünk meg ebből a szempontból, akkor a zsoltárokhoz hozzá szokott szemünknek azonnal feltűnik, hogy azok zsoltárt nem tartalmaznak, vagy a zsoltárok egyike másika szabad (szubjektív) átdolgozás formájában található meg. ennek magyarázata az indulás, az első énekeskönyv keletkezésének különbözőségében van, még közelebbről az első énekeskönyvet szerkesztők különböző természetében. Mint láttuk Luther és Kálvin is szerkesztett énekeskönyvet. Mindkettőnek szívügye volt az egyházi ének. A genfi énekeskönyv a Tízparancsolat, Hiszekegy és néhány bibliai Ige parafrázisán kívül csak zsoltárt tartalmazott, ezzel szemben, ha az evangélikusok első kiadású énekeskönyveit nézzük meg, akár az 1524-ben megjelent „Achtliederbudf’-ot, akár az ugyancsak 1524 érben megjelent Erfurter Enchiridiom'-t, vagyis a „Wittenberger Chorgcsangbuclf'-ot, s ezek egyes énekeit, azt látjuk, hogy ezekben a zsoltárok kisebbségben vannak, ha vannak is, azok nem a Marot-Beze-féle objektiv- zsoltárfordítások, hanem szubjektív zsoltárátdolgozások s bennük az eredeti zsoltárra alig ismerni rá. Luther Márton 37 éneke között csak hat zsoltárátdolgozás van. ezt a kezdeti örökséget mindkét egyház átvette és megőrizte, és tovább fejlesztette. A református egyházak egy ideig szigorúan ragaszkodtak a zsoltárokhoz, és csak fokozatosan engedtek helyet a dicséreteknek. A 18. sz. közepe táján meggyorsult a zsoltároktól való elszakadás, a 19. sz. közepén már sokaknak botránkozás volt a zsoltárok kifejezés-módja. A zsoltárokról alkotott vélemény megváltozása éreztette hatását az énekeskönyven is: mind kevesebb és kevesebb zsoltár vétetett fel az énekeskönyvbe. A „Gesangbuch für die evangelisch-reformierte Kirche der deutschen Schweitz" (Basel, 1897.) alig tíz zsoltárt tartalmaz. A francia reformátusok énekeskönyvéből is eltűntek a zsoltárok. Ma ismét tapasztalható a zsoltárokhoz való visszatérés. A svájci legújabb próbaénekeskönyv218 219 már 32, a francia"19 67 zsoltárt tartalmaz. A magy ar református egyház kezdettől fogva ragaszkodott a zsoltárokhoz és komoly törekvés még nem volt, amely' a zsoltárokat ki akarta volna szakítani az énekeskönyvből. Szerintünk a református énckanyag tartalmi elosztása a legideálisabb, amikor a zsoltárokat megtartva, ragaszkodik a diIX. § Dicséretek 218 Gesangbuch der evangelisch-reformierten Kirchen der deutschen Schweiz. (Probeband). Zürich, é.n. 219 Louange et Priere, psaumes, chorals, cantiques ... chants liturgiques adoptés par les Eglises évangéliques de France. Paris, 1939. 90
