Czegle Imre: Az egyházi ének theologiai kérdései - A hymnologia elvi kérdései (Sárospatak, 1998)

II. rész - VII. Az egyházi ének az istentiszteletben

Maga Kálvin is sokat fáradozott és bíztatta munkatársait, hogy énekes- könwet adjon a gyülekezet kezébe. írtak egyházi éneket megrendelésre is. Ugyanilyen indítékai lehetnek a zeneszerzőnek is, hogy a maga nyelvén újra költse az író szövegét. Ismerünk énekszerzőt, aki - saját elmondása szerint - egy zsoltár: „Akik bíznak az Úr Istenben nagy hiedelemmel”, - mely a háború idején kedves éneke volt - édesített bele a munkába.

4. Az énekszerzés elhívás. Pa énekszerzés nem más, mint elhívás, még pedig Isten elhivása. Ö adja a megbízást. Nem szabad, hogy a külső körülmények elfordítsák figyelmünket ettől a fontos ténytől. Az ösztönzés, vagy akár a kilátásba helyezett fizetés ellenére is, a szerző kénytelen magában először ezt eldönteni, hogy' vállalja-e vagy sem a munkát? Vallást mer-e tenni hitéről, Krisztus iránti szeretetéről, vagy sem. Meghallja-e az Ő szavát: Jer és kövess engem! - ily módon is. Ha igen, ha hozzáfog a munkájához, csak a hívásnak engedett, melyre munkájának elkezdése alázatos felelet. Ma is bizonyságot tehet az ember énekben, ha el tudja, vagy el meri mondani Pál apostollal: „igazságot szólok Krisztusban nem hazudok, lelkiismeretem velem együtt tesz bizonyságot a Szentlélek által.” (Róm. 9,1)

Ebből következik egy másik megállapításunk: az elhívás az egyházon belülálló szántára hallható. Isten azt hí\ja el, aki az egyház tagja. Az elhívást viszont az hallja, aki része testének. Az énekszerzőnek az egyházon belül kell élnie, mert Isten beszéde csak itt szólal meg. Munkáját nem végezheti az egyháztól elszakadv a, vagy attól függetlenül.

Az énekíró és dallamszerző csak hívő ember lehet. Joh. Seb. Walter szerette munkái elé írni ezt a latin distichont:

Si nescis Christum et vincis Ariona cantu Debetur musis gloria nulla tuis.

Magyar fordításban így' hangzik: „Ha te Krisztust nem ismered, muzsikáddal felülmúlhatod Ari ont, muzsikád még sem érdemel dicséretet.”201

Ha még oly szép költeményt is ír a költő és dallamot a zeneszerző, ha nem hisz Krisztusban, munkája semmit nem ér. Joh. Sebastian Bach az egyház számára írta műveit. Kéziratának élére mindég odaírta a J.J. betűket, azaz Jézus segíts! (Jesu Juva!). Műve végére pedig az S.D.G. betűket (Soli Deo Gloria).202

A zene és költészet éppúgy hitből él az egy'házon belül, mint minden más.

Az egyházi zene és ének-költészet kötött művészet, az istentisztelthez és az igehirdetéshez kötöttek.

5. Az egyházi ének prédikáció. Ez a kettő: a szerző, vagy szerzők egyházhoz kötöttsége és az Isten elhívása, megszabja a mondanivalót is, meghatározza az ének tartalmát. Akit Isten elhívott, az nem ismer csak egy dolgot: az Istenét, nem tud mást mondani, csak azt, amit Tőle hall. Az egyház201 Wilibald Gurlitt: Aktuelle kirchenmusikalische Fragen - Kirchenbalatt ... Jhg. 104. Nr. 14.

202 F.i.m. 210.

78