Czegle Imre: Az egyházi ének theologiai kérdései - A hymnologia elvi kérdései (Sárospatak, 1998)

II. rész - VI. Az egyházi ének fogalma

dem Heiligen Geist, dem vollendeten Gerechten und den heiligen Engeln die Gedanken useres Herzens darzulegen.”169 Az énekkel a gyülekezet a sátorházból lép ki, testi megkötöttsége igájából emelkedik énekével igazi hazája és otthona felé.

Az éneklő gyülekezet a mennyei gyülekezet halvány mása. Isten országáról keveset mond a Szentírás, de a kevesek között egyet mond: a megváltottak serege, a vének a lelkes állatok: énekelnek. A földön az éneklő gyülekezetben tetszik meg legjobban eredetének mennyei volta: „Isten naponkénti dicsérete által mi a mennyei és triumfáló egyház tagjai sorába lépünk.''170 Énekelni angyali tulajdonság. A menny’ben az angyalok Istent dicsérik énekszóval. A földi embernek, az egy ház tagjának csak az énekszóval van lehetősége arra, hogy’ ezzel a mennyei gyülekezettel egyesüljön. Az éneklő földi gyülekezet és a mennyei gyülekezet az egy cselekvésben egyesül. Ez pedig Istennek és a Báránynak magasztalása és dicsérete.

Az egyház tagjai Krisztussal való egységüket az úrvacsorában tapasztalják meg, azt a tényt pedig, hogy a test tagjai egy egységet alkotnak semmi sem ábrázolja ki jobban, mint a gyülekezet közös éneke, melynek ritmusában, lüktetésében, akinek füle van, meghalja a test örömét: egy test vagyunk. Sőt Isten kezében eszköz az ének arra, hogy a tagok közötti közösséget újra meg újra megteremtse. Szabó Dezső írja: „Az imént csak testekké mosdott emberek most testestül, ruhástól lélekké lettek a zsoltár hullámaiban.” „Nagy zokogás volt az ének a halálos szomorúság töredezése, s mégis diadalmas öröm a korlátokat elszakító ölelés.” „Sírt az énekké lett ember: együtt vagyaink, együtt vagyaink ujjongott széles szárnyaival az öröm.” „És amikor pár szóból álló záróima után az orgonából folyt: a zsoltár, már úgy repültek az énekben Isten felé, mint akik megszokott nekik való otthonukba, honnan csak azért jöttek el, hogy édesebb legyen az újra látott otthon öröme.”171

Az ének a gyülekezet lényegéhez tartozó cselekmény, életmegnyilatkozása és életformája.172 *

Éppen ezért az egyházi ének fogalmát a fent elmondottak figyelembe vételével így határozzuk meg:

Az egyházi ériek Isten gyülekezetének értelmi (beszéd) és érzelmi (dallam) mondanivalóját, a költeményt és a dallamot egyesítő Istent dicsérő és magasztaló imádsága, másfelől az a szent csatorna, melyen keresztül Krisztusnak, mint az egyház Fejének közösséget teremtő ereje és hangja övéihez elérkezik.

Az egyházi ének fenti megfogalmazásában az ének belső lényegére voltunk figyelemmel. Hogy a magunk meghatározását kiegészítsük, néhány definíciót idézünk:

169 H.Giesen: i.m. 61.

170 Joh. Arndt: Vom wahren Christentum. Leipzig, 1760. 624.

1,1 Szabó Dezső: Miért. 49-51. Sz. füzet. Bp. 142-3, 153.

172 Walter Tappolet: Evangelische Kirchenmusik. Von ihrem Sinn und ihrem Dienst. Basel, é.n. 7.