Czegle Imre: Az egyházi ének theologiai kérdései - A hymnologia elvi kérdései (Sárospatak, 1998)

I. rész - III. A reformátorok az egyházi énekről - b.) Kálvin János az egyházi énekről

kísérli megállapítani, van olyan nyilatkozata, mely azt mutatja, hogy előtte az ének három fajtája közötti határok elmosódnak: az énekek, a zsoltárok és himnuszok nem nagyon különböznek egyik a másiktól. Jól lehet minket gyönyörködtet, hogy finom megkülönböztetéseket tegyünk, erre itt nincs szükség, mert az egész rész arra vonatkozik, hogy nekünk minden örvendezésünkben arra kell törekednünk, hogy Isten mindig magasztaltassék."110 Kálvin a genfi gyülekezetbe csak a zsoltárok énekeltetését vezette be, aminek magyarázatát abban látjuk, hogy a megújult egyháznak nincs lelki éneke és dicsérete, hiszen még a kész és előtte fekvő zsoltároknak is énekelhető formában való elkészítése és megfelelő dallammal való ellátása nagy gondot okozott. Hiszen az első énekeskönyv' megjelenése (1539), amely 18 francia nyelvű zsoltárfordítást tartalmazott és az összes zsoltárt tartalmazó énekeskönyv megjelenése között (1562) 23 év telt el. Azt is meg kell jegyeznünk, hogy- az első énekeskönyv is tartalmazott zsoltárok mellett más énekeket is, így' egy Jézust magasztaló dicséretet is.

Kálvin a dallam erejét és hatalmát jól látja. A dallam az a tölcsér, amely a szöveg jó, vagy gonosz gondolatát a szív közepébe képes csepegtetni. A szöveg hatása megnő, ha dallam járul hozzá. Az ének hatásfoka dallamával megnagyobbodik. Amikor a szóval együtt jár a dallam is, akkor az a szó sokkal hatalmasabb erővel be tud fúródni az emberi szív közepébe: mint ahogy a bort tölcsérrel töltik a hordóba, úgy a mérget és romlást a dallam csepegteti be a szívnek legmélyére”. Erről a dallamról azt mondja Kálvin, hogy' az ne legyen „könnyen csapongó, hanem legyen benne súly és fenség.”

d. ) Az éneklés módjára határozott utasítása Kálvinnak az, hogy szívvel és szájjal kell énekelni, vagy szívvel és értelemmel A szív és értelem, vagy a szív és a száj olyan viszonyban legyen egymással, hogy a szív járjon elöl és az mutassa az utat. Mert ha csak szavakat mondunk, ha csak szánkkal áldjuk Öt képmutatóskodunk, csak mutatjuk, hogy bennünk áhítat. Isten iránti szeretet van, holott belül a szív hideg. A szív elsőbbségét nyomatékosan hangsúlyozza a Kol. 3,16-hoz írt magyarázatában is: „A nyelvet meg kell hogy előzze a szív.”111

e. ) Az ének az egész gyülekezet éneke és a nép nyelvén kell megszólalnia.112 Az éneklést a gyülekezet felnőtt tagjainak, de kicsinyeinek is kincsévé kell tenni.113 Kálvin kérésére a genfi tanács énektanítót szerződtetett, így került Genfbe 1541-ben Bourgeois is, akinek munkáját Kálvin megbecsülte és őt munkára ösztönözte. A gyermekek, az iskolások feladata, hogy' a na110 „... cantiques, pseaumes, et hymnes, qui ne different guerres l’un d’avec l’autre. Et portant de nous amuser a y mettre distinction sub ile, il n’est la besoin: car le tout se rapporte la, c’est que nous tendion, s’a ce but en toutes nos resioussances que Dieu seit tousiours glorifié.” Corp. Ref. XXX Vm. 724.p.

111 „...modo corda linguas praesant.” Corp. Ref. LXXX. 125 p. ... pour chanter louanges a Dieu il faut que le coer marche devant... Corp. Ref. LXXIX. 726.p. Idézi Nagy Sándor Béla: i.m. 84.

112 Institutio. IE. 20:33 (Rábold-czeglédy)

113 „Or s estoit comme une chanson commune. Dieu vouloit que ceci fust en la bouche de tous, de grande et de petis, afm que chancun se sillicitant ioumellement a cheminer en la crainte de Dieu.” Corp.Ref LVI. 622.p.