Czegle Imre: Az egyházi ének theologiai kérdései - A hymnologia elvi kérdései (Sárospatak, 1998)

I. rész - II. A Szentírás az egyházi énekről - b.) Az Újszövetség az egyházi énekről

Werner Bieder részletesen foglalkozik kérdésünkkel/8 A zsoltáron érti mindazt. ..amely biblikus és tradicionális anyagra meg}' vissza." továbbá minden úgynevezett bibliai éneket, énekelt bibliai Igét, mint pl. Luther Márton éneke: Jesaja dem Propheten das geschah... (Ézs. 6). A himnusz dicsérő ének. Ez olyan éneket jelent, mely „szabad módon tárgyalja Isten hatalmas dolgait, melyek nem verses alakjai a bibliai Igének, hanem inkább a bibliai Ige alapján Isten hozzánk fordulásáról és csoda dolgairól beszél. Pl. Luther Márton: Nun freuet euch lieben Christen gemein../’ Nem ilyen könnyű meghatározni, hogy mit értsünk a „Lélek által munkált” (geistgewirktes Lied) éneken. Az azonban, hogy e csoportba tartozó énekeket Lélek által munkált énekeknek nevezünk, megőriz minket attól a téves felfogástól, mintha itt mindenféle kötetlen vallásos énekről lenne szó, melyben a lélek vallásos hangulatból Istenhez sóvárog. Sokkal inkább a Lélek hatalmát hirdeti ez az ének. A himnusszal szemben a különbség talán abban van, hogy a lelki éneket nem úgy tekintjük, mint keletkezettet” (entstandenes), hanem mint ,,keletkezőt ” (entstehendes). E különbségtételnél az öskeresztyének istentiszteletére kell gondolnunk. Akkor mindenki énekelhetett és prédikálhatott (1 Kor. 14,26). Ha pedig valaki egy éneket elénekelt a gyülekezetben, a keletkezés pillanatában senki és semmi nem volt, aki, vagy ami tekintélyével alátámasztotta volna, vagy hitelesítette volna, csak a Lélek, amely azt ajándékozta.

Az ilyen a „Lélek által munkált ének.” Ha pedig az így született éneket a gyülekezet folytonosan, hosszabb időn keresztül énekel, himnusszá lesz.

Kálvin János a Kol. 3,16-hoz írott magyarázatában ezt íija: „E három név alatt különben az ének minden fajtája össze van foglalva. Ezeket így különböztethetjük meg egymástól: a zsoltár, melynek éneklésében a nyelven kívül valamilyen zeneszerszám is társul, a himnusz tulajdonképpen dicsérő ének... Az óda nemcsak dicséret, hanem intést tartalmaz, vagy más érveket” (tanításokat).'9

Geleji Katona István Öreg Gradualjában a három ének közötti különbséget így' látja: „A psalmusokon értetnek az prófétáknak énekei, melyeket magyarul zsoltároknak hívunk... A himnuszokon azok az énekek értetnék, az melyekben az Isten valamiképpen való jótéteményiért dicsértetik, az honnan magyarul ugyan dicséretnek is mondatik, az minemű az Mózesé és Miriámé (Ex. 15), a Deboráé, az Báráké, az Annáé, az Szűz Máriáé és Zakariás papé, Simeoné ... más néven canticumoknak is mondatnak. Az ódákon, melyis mint a két első görög szó, az poéták érték ama különb-különb genusu, nemű, kurta ritmusú versecskéket, melyeket lant mellett szoktanak vala mondani, ahonnan ugyan lyricumoknak is hívattak, de az apostol érti rajtok az olyan éneket, melyükben nemcsak az isteni dicséretek, hanem egyszersmind intések, tanítások, jövendölések és hálaadások is vágynak.”* 39 40

58 Werner Bieder: Brief an die Kolosser. Zürich, 1943. 234-235.

39 Corp. Ref. LI. 221 p.

40 Gyulafehérvár, 1636. Az Isten dicsőíttetésének módjáról való ajánlólevél.