Czegle Imre: Az egyházi ének theologiai kérdései - A hymnologia elvi kérdései (Sárospatak, 1998)
II. rész - XI. Az egyházi ének kritériuma - 5.) Az egyházi ének szövegével és dallamával kapcsolatos követelményekről
könnyűzene. A zene tisztaságával kapcsolatban akkor tudunk valamilyen fogalmat alkotni, ha különböző korok különféle zenéjét összevetjük. A süllyedés fo oka, hogy az egyház ki akarta szolgálni az emberek kívánságait. Megengedi, hogy e mögött jó szándék húzódott meg, aminthogy feltételezi ezt a mögött az amerikai egyházaktól kiadott, s a matrózokat istentiszteletre hívogató plakátokról is, melyek jazz-muzsikát ígértek. Hogy mit kell zenei tisztaságon érteni, s mi ennek a követelménynek a tartalma, csak akkor lesz világos előttünk, ha régi énekeket énekelünk. Ezeknek van ugyanis - szerinte - élő, nem frivol ritmusuk, józan fegyelmezett hangmozgásuk. A zenei nyelv tárgyilagossága azt jelenti, hogy a zene szolgálja a szöveg tartalmát, emelje ki annak jelentését, s ne vonja el attól az éneklő figyelmét! Mert a dallam elfordíthat a szövegtől. A dallam akkor vezeti félre az éneklőt, ha a dallam nem alkalmas a szöveg mögött álló érzés-tartalom kifejezé300 sere. Minden szövegnek legyen meg a külön dallama. A kezdet gyakorlata nem szabad, hogy megtévesszen bennünket, bár ha jól utánanézünk azt tapasztaljuk, hogy a reformátorok a zenei elvet következetesebben alkalmazták és a legtöbb éneknek önálló dallamot szereztek, s csak kivételesen találunk ettől eltérést. Ami érthető és magyarázható, hiszen nekik gyorsan kellett cselekedni és a gyülekezetek használatára jó, és énekelhető énekeket írni, vagy Íratni. A zenei elv érvényesüljön abban a vonatkozásban is, hogy az ének dallamán önkényesen ne változtassunk. Amit a zeneszerző ritmikusan írt, azt ne rontsuk el, ne egyenlítsük ki. Különösképpen meg kell ezt szívlelnünk a zsoltárok dallamával kapcsolatban. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy' az eredeti ritmikus dallamot kiegyenlített (cantus planus) formára írták át. ,,A tény az, hogy gyülekezeteink ritmustalan, úgynevezett kiegyenlített (helytelenül cantus planus) énekéhez igazodott az Egyházunk a zsoltár- könyv kiadásánál és nemcsak kiegyenlített, hanem egyenesen zenei szempontból egészen hibásan kiagyalt metrumokban jegyezte le a genfi dallam- kincset.’'j0' A ritmus segít a szöveg gondolatának kiemelésben. A dallamot egyik erősségétől fosztjuk meg, ha a mozgás változatosságát, a hangsúly eltolódás lehetőségét a kiegyenlített ritmus bevezetésével eltöröljük. ,,A ritmus a dallam lényegéhez tartozik, alapos indok nélkül azt megváltoztatni, kiegyenlíteni, s ezzel a kifejezést elgyengíteni nem szabad.”300 301 302 „A teljes zsoltár, a 150 zsoltár egy' zeneileg zárt egységet alkot nagyszerű sajátosságokkal... Sajátosságuk mindenekelőtt a ritmusukban van, ha feladjuk ezt a ritmust és a hangjegyeket egyenlő hosszú hangjegyekre változtatjuk, széttörjük ezeknek az énekeknek jellemét.”303 A zsoltárok dallamának kérdése 300 1.m. 322. 301 Árokháty Béla: A zsoltárok és dicséretek zenei szempontból. Zsoltároskönyvünk az Ige mérlegén c. kötetben. I.m. 132. 302 Theodore Goldschmied: Unser neues Gesangbuch nach sainer musikalischen Seite. Wegleitunk zum neuen Kirchengesangbuch c. k.-ben i.m. 25. 303 f.i.h. 134
