Czegle Imre: Az egyházi ének theologiai kérdései - A hymnologia elvi kérdései (Sárospatak, 1998)
II. rész - X. A lelki énekek
meghatározásába belefoglal. Sőt Pál apostolnál nem egy szinte extatikus állapotba átmenő ujjongó háláról, örömről, vagy boldogságról, vágj' énekről van szó, hanem az olyan imádságról és énekről, amelyet együtt mond a szív és értelem. Az értelmes beszédről és énekről szól ott az apostol, melyeket áthevítenek a szív érzései. A lelki ének egy másik fogalmazás szerint: „Bibliai szövegre a Szentlélek ihletése alatt keletkezett ének."’2'’6 Ez a meghatározás minden betűjében helyes és igaz, csak nem helyes. Ugyanezt minden változtatás nélkül elmondhatjuk a dicséretekről is. Hiszen a dicséret is bibliai szövegre a Szentlélek ihletése alatt keletkezett ének. Ha pedig két különböző fogalmat egy meghatározással írunk körül, a definíció vagy általános, vagy helytelen. Ez esetben a meghatározás általános. Ugyanezt elmondhatjuk az egyházi énekről is. A lelki ének fogalmának meghatározása csak a bibliai jelentés és eredetének megvizsgálása után lehetséges. A görög Újtestamentumban a lelki éneket jelentő fogalom az cí>5r] TtveupaxiKf] csak két helyen, az Ef. 5, 19 és Kol. 3, 16 versekben fordul elő, jelzője nélkül csak, mint a cí)5r| a Jel. 5,9 és 14,3 w-ben. A LXX-ben igen gyakran előfordul, mint a TE> fordítása, melynek jelentése a szó legközönségesebb értelmében: ének. dal (igéje: énekelni, dalolni). Előfordul: Ex. 15,1.2.21; 10,12; Mnu. 21,17; Dt. 31,19..22.30: Bir. 5,1.2; 2Sám. 22,1; lKir. 4,32; 10,12;, IKrón. 6,31; 25,7; 2Krón. 23,18; Esdr. 2.41; 6.5:, Neh. 5,13; 12,42; 12,45;, 13,10; Zsolt. 18,1; 30,1; 42,9; 59,17; 26,1; Jer. 20,13;, Ámós 5,23; 8,10;, lSám. 18.6; Zsolt. 7,1; 65,14; 57.8; 108.2; 87,7; 89,2; 101,1; 13,6; 27.6; 68,5; 68,33; 19.36; Jób. 33.27: 2Krón. 35,25; Esdr. 2,65; stb.236 237 Az újszövetségi c£>5r| rcvs'up.axi.Kf] kifejezésben a JiuBopatiKÓc, jelző szerintünk nem az ének, vagy dal különleges eredetére akar rámutatni, nem lehet úgy értelmezni, hogy csak ez keletkezik a Lélek ihletésére és a zsoltárral és a dicsérettel kapcsolatban nem lehet ugyanezt elmondani. Az egyházi ének mindhárom névvel említett csoportja „lelki” abban az értelemben, hogy az egyházi ének nem más, mint lelki ének, azaz a Szentlélek ihletésére keletkezett ének.(t]/ocA.|j.oc; TiveopaxiKÖg; úpvóg Ttve'üpaxi.KÓc;; cí>5r| 7tv£'ojj.axiKTj) Meggyőződésünk, hogy a rrve\)paxiKÓq jelző Pál apostolnál az egyházon belül használt és alkalmazott dal elkülönítésére szolgál minden világi énektől és daltól. A görög és latin nyelvhasználatban úgy anis az Cü5r] minden fajta világi éneket és dalt jelölt, ugyanígy az Ótestamentumban a TE) , hiszen olvasunk „Hurrenlied”-ről is (Ézs. 23,15). Pál apostol a keresztyének által énekelt énekeknek is pontos meghatározását adja, nehogy valaki félreértse. S amint beszél xp'üxi-KÓt; áv0pümó<;-7CV£-u|J.axtKÓq; ávOpoonog236 Beszélgetés Balla Péterrel egyetemes konventi kántorral. Ref. Jövő 1942. Júl. 23. sz. 6. 237 Az összes előfordulási helyeket 1. Mandelkern, Salomon: Veteris Testamenti Concordandae Hebraicae atque Caldaicae. 1937 c. könyvében 100
