Sárospataki Füzetek 21. (2017)
2017 / 1. szám - VITA. KORUNK KÁLVINISTA KEGYESSÉGE - Ferenczi Zoltán: Marxizmus, fogyasztói kultúra és ezotéria a református kegyességben
Ferenczi Zoltán életében. Ök — ha hitviláguktól jelentősen eltérő tanítással találkoznak - hamar továbbállnak, és keresnek olyan lelkészt, aki megerősíti (vagy legalább nem feszegeti) spirituálitásuk kereteit. A nagy elvándorlásokat két esetben kerülheti el a lelkész. Egyfelől úgy, ha jelentős erőfeszítéseket tesz a tiszta gyülekezeti keretek megteremtésére — ám ez a folyamat másfajta konfliktusokat fog megjeleníteni. Másfelől pedig elfogadhatja az általános szemléleti keretet, a megrendelés—szolgáltatás viszonyrendszerét. Ezzel azonban a gyülekezet hitélete fog jelentősen torzulni. A gyülekezetnek - amely ki akar lépni ebből az örvénylésből - hamar le kell számolnia néhány ezoterikus egyházi mítosszal, mint például hogy „a szeretet jele a konfliktusmentesség”, de a jól ismert „jó békesség kedvéért” kezdetű mondatainkkal is. Ezek a narratívák ugyanis könnyen válnak a manipuláció melegágyává, amely kedvezőtlen esetben5 az egész gyülekezet rendszerszintű működését keretezheti. A Biblia (amely maga is egy hatalmas konfliktusgyűjtemény) számos ma is jól használható impulzust jelenít meg a legkülönfélébb normatív és patologikus konfliktusok6 kezelésével kapcsolatban. Ez persze komoly botránkozást jelent az ezoterikus szemléletűek számára, akik megfeledkezve az Újszövetség férfias Krisztus-képéről, Jézust egy légies, feminin, mindenkivel lágy és kedves karakterként akarják látni. Paradox módon azonban épp azok a gyülekezetek alkalmasak arra, hogy evangéliumi módon szólítsák a mélyebb minőségekre vágyó ezoterikus keresőket, amelyek tudatosan vállalják az értékvilágukból adódó összeütközéseket. Az ezoterikus „reformátusok” ugyanis már igazi posztmodern szemlélettel közelednek a Kijelentéshez. A posztmodern ember horizontjáról már eltűnt az igazság, és már csak szubjektív valóságértelmezések léteznek. Viszont ez mérhetetlen bizonytalansággal tölti el azokat, akik már nem elégszenek meg a felszínes magyarázatokkal. így ha a lelkész képes arra, hogy érthető, élhető és korrekt választ adjon egy partneri disputában, hamar több értékes embert is megnyerhet. Ugyanis az ilyen emberek, ha felkészült vitapartnerrel és releváns érvekkel találkoznak, megszólíthatóvá válnak. Ezért is nélkülözhetetlen a lelkészek megfelelő felkészítése egy-egy 21. századi apologetikai beszélgetéshez... 5 Interferencia jelenség. 6 A konfliktus [lat. confligo] jelentése: összeütközés. Ha egy gyülekezet az értékeinek felmutatását, megélését prioritásként kezeli, ez önmagában is konfliktushelyzet. A konfliktus ez esetben munkaeszköz lesz. A konfliktusok világában két konfliktustípust mindenképpen szükséges megkülönböztetni. A normatív konfliktusok nem jelenítenek meg érzelmeket. Céljuk is a konszenzus keresése. Az ilyen „ütközés" a fejlődés lehetősége. Ám vannak megoldhatatlan, érthetetlen, tomboló érzelmet megjelenítő megbetegítő (diszfunkcionális vagy patologikus) konfliktusok! Ezek olykor speciális beavatkozási formákat kívánnak meg. 96 Sárospataki Füzetek 21. évfolyam 2017 - 1
