Sárospataki Füzetek 21. (2017)

2017 / 4. szám - TANULMÁNYOK PATAKRÓL - Vincze Tamás: Pataki bölcsészeti tanszékekről Pestre távozó tanárok a dualizmus korában

Pataki bölcsészeti tanszékekről Pestre távozó tanárok a dualizmus korában

csolatban úgy, hogy „hazajött” Patakra. Már a székfoglaló előadásával („A legújabb filosofiai mozgalmak Németországban”) bebizonyította, hogy méltán nyerte el a Kun Pál halálával elárvult bölcsészeti katedra betöltésekor az egyházkerület bizalmát és támogatását. Elég széles területet öleltek át az 1892 és 1907 között megtartott pataki előadásai a tanrendek tanúsága szerint: oktatott filozófiatörténetet, művelődéstörténetet, esztétikát, tapasztalati lélektant, neveléstant; előadásainak többségét a teológushallgatóknak hirdette meg, de néhány előadását jogakadémisták is hallgatták. A sárospataki évek alatt bontakozott ki szakírói tevékenysége is, több értékes, terjedelmes tanulmánya jelent meg ebben az időszakban az Athenaeumban és a Magyar Paedagogiáh'in. Deák Gábor értékelése szerint Székely tudományos publicisztikája meglehetősen eklektikus, több irányzatra is pozitívan reflektál, korai munkáin még a herbarti hatás érződik, későbbi műveiben erősebben támaszkodik a kísérleti pszichológia felfedezéseire.35 Önálló könyvei közül a Morálpedagógiai kérdések című munkát tartja Deák a legértékesebbnek, ez a mű világos, tiszta gondolatmenetével, jól kiválasztott példáival remek összefoglalását adja az erkölcsi nevelés (és az önnevelés) témájában addig megjelent munkáknak. Árnyalt képet nyújt az egyes etikai irányzatok jellemzőiről, a keresztyén pedagógus szemszögéből vizsgálja Darwin és Nietzsche etikáját, következetes logikával mutat rá az individualista morál gyenge pontjaira, végül Foerster erkölcsi nézeteiben találja meg a keresztyén nevelő számára elfogadható alapot. Székely György többi önálló művéről Deák elég szűkszavúan ítélkezik, amikor ezt írja róluk: „Lélektan (1909) és A lelki élet ismertetése, különös tekintettel a nevelés feladataira (1909) könyvei nem olyan jelentékenyek.”36 A jeles pedagógiai szakíró munkásságának mérlegét így vonja meg végül Deák Gábor: „Székely György megnyilatkozásai, széles körű pedagógiai publicisztikai működése, ha nem is volt tisztaelvű, de hozzájárult ahhoz, hogy népszerűsítve legyen a kísérleti lélektan, és előkészítse a gyermektanulmányozás kibontakozását.”37

Székely György azon kevés pedagógusok közé tartozik, akiknek alakját a szép- irodalom is megörökítette. Amennyiben Móricz Zsigmond Forr a bor című regényét kulcsregényként értelmezzük, az érettségin elnöklő kormánybiztos, Veress György alakjában ráismerhetünk Székelyre. Gondos kutatás kiderítette, hogy van jogosultsága ennek az olvasatnak is, mivel az 1898/1899-es tanévben megtartott érettségi vizsgálaton valóban Székely György sárospataki akadémiai tanár töltötte be Kisújszálláson a kormányképviselő szerepét.38 A regénynek az a része, amelyből az igazgató és a kormányképviselő érettségi előtti estén folytatott beszélgetését ismerjük meg, különösen árulkodó, ez adhatott a legnagyobb segítséget a modell beazonosításához. Móricz így ábrázolta a pataki tudós tanárt: „Nagy, fekete ember volt Veress György, nagy, fekete szivarokat szívott, és a nagybátyjával egész este pszichológiai kérdésekről vitatkoztak. [...] Olyanfélékről beszéltek, hogy a lelki erőket tudományos módsze35 Deák Gábor: A magyar gyermektanulmányi mozgalom története /., Budapest, FPI - MPT - OPKM, 2000,70-71.

36 DeAk: i. m., 70.

37 Uo.,71.

38 Dénes Szilárd: Móricz Zsigmond kisújszállási diákemlékei írói alkotásaiban, Irodalomtörténeti Közlemények, LX. évf., 1956/4,447-457.

2017-4 Sárospataki Füzetek 21. évfolyam 141