Sárospataki Füzetek 21. (2017)

2017 / 4. szám - TANULMÁNYOK PATAKRÓL - Vincze Tamás: Pataki bölcsészeti tanszékekről Pestre távozó tanárok a dualizmus korában

l/'meze Tamás

tagozaton tartotta órái többségét. A nyelvtanárok mindegyike pedig a gimnázium tantestületébe tartozott. Magyarán a század elején egyetlen önálló tanára sem volt a bölcsészeti szaknak.”31

Nem sokkal Horváth Cyrill távozása után Székely György32 is elhagyta Patakot. Nyilván irodalomtörténész kollégájához hasonlóan érzékelte a bölcsészeti tanszékek jelentőségének és stabilitásának erős csökkenését, de az ő esetében nem feledkezhetünk el arról, hogy elmenetele előtt szerezte meg az egyetemi magántanári címet, így nagyobb eséllyel pályázhatott magasabb presztízsű fővárosi intézménybe. A számára szakmai emelkedést jelentő biztosító fővárosi állást a polgári iskolai tanítónőképző filozófia-pedagógia katedrája jelentette. Bár ekkoriban még nem kapott főiskolai rangot a hazai nőképzés e fellegvára, a felsőoktatási intézmények közé lehetett sorolni, hiszen 18 év feletti leánynövendékei voltak, akik többnyire elemi iskolai tanítónői képesítés birtokában vágtak neki a magasabb pedagógiai tanulmányoknak. S bár helyzete 1918-ig ilyen felemás, rendezetlen maradt, a polgári iskolai tanítónőképző testületé magasan kvalifikált tanárokból, szaktudományuk kiváló művelőiből állt. Az egyetemi magántanári cím itt is lassan íratlan követelménnyé vált. Az 1910-es évek elején a Paedagogium és az Erzsébet Nőiskola tantestülete már tíz egyetemi magántanárral büszkélkedhetett.33 Székely György tervei között az Erzsébet Nőiskola katedrájánál jelentősebb állás is szerepelhetett, erre utal az, hogy 1917-ben megpályázta a pozsonyi egyetem bölcsészkarának pedagógia tanszékét is, de olyan szakmai elismertségű riválisok mellett, mint Weszely Ödön és Imre Sándor, esélye sem volt az egyetemi tanszék elnyerésére.34 A polgári iskolai tanítónők képzését is felvállaló Erzsébet Nőiskolából 1919-ben a polgári iskolai tanárok (férfiak) felkészítését végző Paedagogiumba ment át Székely, itt is ugyanazon a területen működött, mint nőiskolái tanár korában, filozófiát és pedagógiát oktatott a hallgatóknak.

Mielőtt Patakról való távozásának a körülményeit alaposabban boncolgatjuk, érdemes Székely György szakmai pályafutását is röviden áttekinteni. Az ambiciózus ifjú tudósjelölt budapesti és lipcsei stúdiumok után vált a filozófia, a neveléstudomány és az esztétika avatott hazai művelőjévé. Rövid nagykőrösi tanárkodást követően fiatalon került Sárospatakra 1892-ben. Nem volt ismeretlen előtte a patinás kollégium világa, hiszen itt töltötte a középiskolás éveit, joggal fogalmazhatunk tehát vele kap31 Dienes Dénes - Ugrai János: A Sárospataki Református Kollégium története, Sárospatak, Hernád Kiadó, 2013, 137.

32 Székely György Keleméren született 1866-ban, középiskolai tanulmányait Sárospatakon végezte. 1884-től a budapesti egyetemen tanult, majd a lipcsei egyetemet látogatta. Tanári oklevelének megszerzése után, 1890 és 1892 között a nagykőrösi főgimnáziumban tanított német nyelvet. 1892-ben a tiszáninneni ref. egyházkerület közgyűlése megválasztotta a Kun Pál halálával megüresedett bölcsészeti tanszékre. 1907 júniusában a vallás- és közoktatásügyi miniszter az Erzsébet Nőiskola tanárává nevezte ki, innen 1919-ben került át a Paedagogiumba, a férfihallgatók számára alapított polgári iskolai tanárképző főiskolára. 1926-ban vonult nyugalomba, s rá két évre, 1928-ban hunyt el. Pesti éveit magánéleti tragédiák sorozata festette feketére: két fiát és feleségét is el kellett temetnie. Pedagógiai, esztétikai és lélektani tárgyú írásaival szolgálta a hazai tudományt. Leghíresebb munkája az 1913-as megjelenésű Morálpedagógiai kérdések című könyv.

33 Simon Gyula: A polgári iskola és a polgári iskolai tanárképzés története, Budapest, Tankönyvkiadó, 1979,179.

34 Komlósi Sándor: Weszely Ödön életútja, Baranyai Művelődés, XXXIII. évf., 1986/2-3,4-14.

140 Sárospataki Füzetek 21. évfolyam 2017-4