Sárospataki Füzetek 21. (2017)

2017 / 3. szám - PRÉDIKÁCIÓS TÁRHÁZ - Csorba Péter: Nagypéntek-szembesítés-szemlesütés-képmeditáció

Nagypéntek, Szembesítés. Szemlesütés. Képmeditáció. tehettek vele az akkor hatalmat gyakorlók, de ez kevés, a halálát akarják. Most itt áll az emberek között kivallatva. Poncius Pilátus előtt áll. Hírből már ismeri, a felesége sokat hallott róla. Szenved Jézus szenvedése miatt. Pilátus kíváncsi.. .vallatja. Ki vagy te? A debreceni Déry Múzeum híres képe: Ecce homo. Nem kell király. Feszítsd meg! Pilátus újra vallat. Ki vagy te? Micsoda hatalommal... Ugye te tudod, hogy ki­csoda ő neked? Megváltód, őriződ... Vajon mennyien nem tudják, hogy kicsoda ő? Azért tagadják, mert nem ismerik. Aki tudja, hogy kicsoda O, az nem tagadhatja meg... Mit vállaltak érte az első századok keresztyénéi: véres báránybőrbe varrva haj­tották őket éhes vadállatok elé, vagy fáklyaként világítottak velük... Pilátus nem tagadja meg küldetését. О már szólt. Neked is szólni kellene már! Kicsoda neked Jézus? Pilátus igazsága nem igazság.. .ott áll az emberek között ki­vallatva. Öt pedig nem kell vallatni. Ö vall, vall a halálával. Önkéntes, közbenjáró, győzedelmes...ideadta az életét... Senki nem veszi el azt éntőlem. Vallani: tied va­gyok. Érted vagyok. Csak a szeretetnek van ilyen vallomása. Aki vallást tesz énrólam az emberek előtt, én is vallást teszek arról az én mennyei Atyám előtt... keresztre verve Jézus maga vitte a keresztet, és kiért az úgynevezett Koponya-helyhez, amelyet héberül Golgotának neveznek. Ott megfeszítették öt, és vele másik kettőt, jobbról és baltól, közé­pen pedig Jézust. (Jn 19,1—19) Isten az emberek között.. .keresztre verve. Ide indult, ez a célállomás. Szép szavakkal az embert nem lehet nyomorúságából kiváltani. Megmaradt földi életében annak, aki volt. Csendben jött...jászol...és nem járt előtte ujjongó szolgahad...köréje gyűltek emberek.. .pályája felfelé ívelt Virágvasárnapig. Forrt körötte a levegő. A hatalom vezetői döntöttek, elveszejtik. De hát Ö már döntött!... Önként jön az áruló is. Már mindenki elhagyta. Elfutottak a tanítványok is. De a tömeg kiált: feszítsd meg! Élj bennünk Jézus. Életed adtad nekünk... Letette sajátját, hogy felvegye a mien­ket: életét életnek, keresztjét keresztnek... Jézus a kereszten is megmarad ugyanannak. Tegnap és ma és mindörökké. Élete volt, hogy mi éljünk. Élete volt, hogy meghaljon. Halála a te életed. Krisztus élete a kereszt... Vedd fel a keresztet, hogy ugyanannak maradj, akinek elgondolt az Isten. Aki én utánam akar jönni, vegye fel az ő keresztjét... Mi van azokkal, akik nem vették fel a keresztet?... És végül: eltemetve Fogták tehátJézus testét és leplekbe takarták az illatszerekkel együtt, ahogyan a zsidóknál szokás temetni. Azon a helyen ahol Jézust megfeszítették, volt egy kert, és a kertben egy új sír, amelybe még senkit nem helyeztek. Mivel közel volt a sír, a zsidók ünnepi előkészületei miatt ott helyezték el Jézust. (Jn 19,40—42) Még néznénk arra, akit átszegeztek... De Ö már egy sírboltban van. Halála délután három órakor áll be. A zsidóknak pénteken öt órától kezdődött a sabbat. Addig 2017-3 Sárospataki Füzetek 21. évfolyam 159

Next

/
Thumbnails
Contents