Sárospataki Füzetek 21. (2017)

2017 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kádár Ferenc: Reformátori énekkincsünk bibliai alapvetése

KÖZLEMÉNYEK

Kádár Ferenc

REFORMÁTORI

ÉNEKKINCSÜNK

BIBLIAI

ALAPVETÉSE*

A reformáció ünnepére készülve fontos számba vennünk azokat az értékeket, amelyeket reformátori örökségünknek nevezünk. Ezek az értékek ott vannak igeértésünkben, a Szentírás magyarázatában, de dogmatikánkban, hitvallásainkban is éppúgy, mint liturgikánkban, vagy éppen a himnológiában. Ez a rövid előadás most ez utóbbira tesz kísérletet.

Le kell szögeznünk, hogy a „reformátori énekkincs” egészének feltérképezése nem lehet egy ilyen előadás témája, hiszen egy rendkívül nagy, sok esetben kutatásra váró anyagról van szó. Amit vállalhatunk, az az 1948-as énekeskönyvünkben megjelenő, s a reformációhoz köthető énekanyag vizsgálata lehet. A vizsgálat iránya pedig az, hogy megnézzük, ezek az énekek hogyan kötődnek a Szentíráshoz.

Énekeskönyvünk első nagy anyaga, amelynek szentírási kötődése vitathatatlan, az a 150 zsoltár. A kálvini reformáció nem pusztán a zsoltárok újra felfedezéséért tett sokat, hanem azok gyülekezeti énekként való elterjesztéséért, véli Szűcs Ferenc.1 Maga Kálvin így vallott a zsoltárokról: „akármerre is keresgéljük köröskörül, sem jobb, sem Isten dicsőítésére alkalmasabb énekeket nem találunk, mint a Dávid zsoltárait, amelyekre maga a Szentlélek tanította meg őt. Amidőn tehát ezeket énekeljük, bizonyosak lehetünk abban, hogy ezeket a szavakat Isten maga adja a szánkba, mintha csak ő maga énekelne bennünk, önnön dicsőségét magasztalva.”2

Czegle Imre, az egyházi ének teológiai kérdéseiről szóló kiváló könyvében3 beszél arról, hogy az istentiszteleti éneknek kettős funkciója van: egyrészt a gyülekezet imádsága,

' Szűcs Ferenc: Istentisztelet a református dogmatika szempontjából, Collegium Doctorum, I. évfolyam, 2005/1, 44.

2 Idézi: Csomasz Tóth KAlmAn: A református gyülekezeti éneklés, Budapest, 1950,46k.

* Elhangzott a zempléni egyházmegye lel- 3 CzíGí.i\mre:Azegyháziénektheologiaikérdései,Ahymno- késztestületi ülésén, 2016 októberében. lógia elvi kérdései, Sárospatak, 1998.

2017-3 Sárospataki Füzetek 21. évfolyam 77