Sárospataki Füzetek 21. (2017)
2017 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Juhász Tamás: Magyar református kegyesség
Juhász Tamás őket. E nélkül a pataki vagy kolozsvári-marosvásárhelyi kegyesség nélkül ma nem így, vagy még így se nézne ki egyházunk. Hl. A kegyesség bibliai és történelmi gyökerei Mi tehát a kegyesség? Melyek a bibliai és a történelmi gyökerei? Milyen árnyalatai vannak, és milyen utakon jár napjaink kegyessége? A kegyesség mind az О-, mind az Új testamentumban az istenfélelem szinonimája. A kifejezéssel jelölt magatartás tartalmi vonásait legrészletesebben ÍTm 6,3“ 12 sorolja fel. E szerint a kegyes ember- követi a Jézus Krisztus egészséges beszédeit,- megelégszik a legszükségesebb dolgokkal, kerüli a pénz szerelmét,- követi az igazságot, az istenfélelmet, a hitet, a szeretetet, a békességes tűrést. Ezekhez a vonásokhoz 2Pét 3,11 alapján hozzátehetjük: a kegyesség az egyházra és az egész világra váró próbatételek és szenvedések között fog igazán hasznosnak bizonyulni. Hogy az istenfélelem a szorongattatás idején hasznos „fegyver”, azt Isten választottai nem az apostoli egyházban tapasztalták meg először, hanem már az ószövetségi fogság idején vagy később a perzsa, a hellén, majd a római zsarnokság korában. Ezt a hittapasztalatot foglalta írásba az ószövetségi bölcsességirodalom, első sorban a Zsoltárok könyve. A kegyesség bibliai gyökereinél nem hagyható figyelmen kívül ennek a vallásos erénynek az intézményesülése. Jézus korában számos olyan vallásos csoport élt a zsidóság körében, amelyekben a kegyesség eszménye volt a követendő cél. Ilyenek voltak a farizeusok, az esszénusok, a zélóták vagy a különböző haszid mozgalmak. A külvilág és a hatóságok úgy vélték, de a mai napig sok történész is állítja, hogy Jézus és tanítványi köre is csak egy volt e mozgalmak között. A haszidok (= kegyesek) mozgalmáról külön is említést kell tennünk. A makka- beus háborúk idején, a Kr. e. 4-3. században alakult ki. Olyan erős hatása volt a zsidóság életére, hogy vannak kutatók, akik szerint mind az úgynevezett rabbinikus zsidóságot, mind a keresztyénséget e korai haszid szellemiség örökösének lehet tekinteni. Később, a történelem folyamán még több haszid mozgalomról tudunk. Nálunk arról a haszidizmusról van legtöbb ismeretünk, amelyik a kijevi fejedelemség és Galícia területén élő zsidók között terjedt el a 17“ 18. században. De volt egy középkori zsidó kegyességi mozgalom is, a 12-13. században a Rajna mentén is, amelynek irodalmi vetülete a Jehuda rabbi által összegyűjtött intelmek, tanácsok, tanítások és példázatok gyűjteménye, az úgynevezett Széfer Haszidim, a Kegyesség Könyve. Ezt az ezer oldalas kéziratot az elmúlt évben magyarul is kiadták, Kozma Emese kolozsvári magyartanár fordításában.1 ' R. Jehuda He-Haszid: Haszidok könyve /-//., Fordította, a jegyzeteket és magyarázatokat írta Kozma Emese, Budapest, A Magyar Hebraisztikai Társaság és a ĽHarmattan közös kiadása, 2016. 28 Sárospataki Füzetek 21. évfolyam 2017-3
