Sárospataki Füzetek 21. (2017)
2017 / 1. szám - SZERKESZTŐI ELŐSZÓ - Nagy Károly Zsolt: Emlékezet, örökség, identitás
Nagy Károly Zsolt emlékezethelyre utalunk. Mást jelent a többségi katolikus társadalom és mást a kisebbségi református társadalom számára, s ez a másság a magyar történelem értelmezésének eltérő koncepciójához vezetett. Nem csupán arról van szó, hogy az egyik emlékezetközösség a reformációban látta az Isten büntetéseként értelmezett török veszedelem okát, míg a másik épp a reformációt látta a büntetés alóli szabadulás útja- ként. Sokkal inkább azokról a mélyre ható koncepciókról, melyek az egyik közösség olvasatában a reformációt az Európához való csatlakozás útjaként értelmezték, míg a másik közösség éppen ellenkezőleg, egy partikuláris, Európától leszakadó irányként látta ugyanazt. A múlt ennyire radikálisan eltérő értelmezése pedig nem hagyja érintetlenül a jövővel kapcsolatos elképzeléseket sem. A múlt mint a jövőre való emlékezés eredménye a protestantizmuson belül is számtalan kérdést vet fel, melyeknek nem elhanyagolható erkölcsi vonatkozása van. A nyomorúság, üldöztetés alatt megélt egység és összezárás, a közös protestáns sors például — amennyiben közös protestáns emlékezetünk részeként tekintünk arra — számos kérdést vet fel a jelen politikai helyzetben a hatalomhoz való viszonyulás, például a „bevett egyházak” és be nem vett közösségek közti szolidaritás terén. A református emlékezet és emlékezethelyek vizsgálata jobbára kezdeti stádiumban van. A témával kapcsolatosan elsősorban Csorba Dávid, Dienes Dénes, Fazakas Gergely Tamás, Győri L. János, Földváryné Kiss Réka, Kosa László, Kovács I. Gábor kutatásait kell megemlítenünk. Az emlékezethelyek feltárása területén jelentős a Magyarországi Református Egyház Doktorok Kollégiuma Néprajzi Szekciójának A Magyar Református Egyház Javainak Tára A Magyar Református Egyház elmúlt száz éve életútinterjúk tükrében10 Új és mindenképpen említésre méltó a kárpátaljai református gyülekezetek adattárát összeállító Fodor Gusztáv vállalkozása, aki a szűkén értelmezett adatok mellett az egyes gyülekezetekhez kapcsolódó elbeszéléseket, narratív emlékanyagot is gyűjtötte és közzétette.10 11 Átfogó, a református emlékezettel és emlékezethelyekkel — kivált az egész magyar reformátusság összefüggésében - foglalkozó munkákról azonban nem számolhatunk be. A téma kutatásának intézményesítésére — a vonatkozó nemzetközi tendenciákra és a reformáció közelgő évfordulójára is tekintettel - még 2009-ben Kosa László tett javaslatot, ám terve akkor nem kapott támogatást az egyház vezető testületéi részéről. A kérdéskörrel kapcsolatba hozható a Zsinat által 2010-ben életre hívott Református Emlékhely Bizottság, melynek programját Tarr Zoltán akkori zsinati tanácsos a következőképpen fogalmazta meg: „az egyház hálával és megfelelő tiszteletadással kell, hogy emlékezzen azokra, akiken keresztül Isten az egyház életét meghatározta, befolyásolta és alakította. A hálaadással egyetemben erősítenünk és bátorítanunk kell református hitünket és identitásunkat. Meg kell, hogy teremtsük a református emlé10 A projekt a következő internet oldalon érhető el: http://www.kre.hu/portal/index.php/kiadva- nyok/eletinterjuk.html 11 A kötetről a recenziók közt bővebben is tájékozódhat az Olvasó. 18 Sárospataki Füzetek 21. évfolyam 2017 - 1
