Sárospataki Füzetek 21. (2017)
2017 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Baráth Béla Levente: Bátoriné Misák Marianna laudációja
Bátoriné Misák Marianna laudációja levéltári forrástáró és feldolgozó munkával egy eddig hiányzó, lényeges alapkutatást végzett el. Sok részlet elvárható forráskritikával történt tisztázása mellett szintén kellő figyelem fordult az összefüggés-kereső, elemző, szakirodalmi értékelő munkára. Ennek eredményeként tárgyilagos és sokrétű ábrázolás készült el a jeles tiszáninneni püspök-tanárról. Kutatási eredményeit a dolgozat hét nagyobb fejezetben tárgyalja. Bevezetésként egy kutatástörténeti és történeti áttekintést találunk. A következőben Zsarnay életrajzának áttekintése során családi hátteréről, illetve tanulmányi pályájának részleteiről olvashatunk hangsúlyosabban. Külön fejezet foglalkozik sárospataki kollégiumi működésével, oktatói és intézményvezetői tevékenységeiből leginkább a Kollégium fennmaradása érdekében kifejtett erőfeszítései domborodnak ki. Egyházkerületi szolgálatait két külön fejezet tárgyalja. Eredményes főjegyzői és rövid püspöki tevékenysége a protestáns pátens elleni küzdelemre koncentrálódott. Szintén külön fejezetek mutatják be Zsarnay irodalmi munkásságát és teológiai irányultságát. A doktori disszertáció elkészítése során Misák Mariannának sikerült új, tisztázó eredményeket felmutatnia néhány a korszak egyháztörténeti kutatása számára jelentős, alapvető kérdés kapcsán. Az általa megrajzolt portré alapján például feltárult Zsarnay Lajos realitásérzékkel, megfontoltsággal, óvatossággal jellemezhető habitusa, mely oly meghatározónak bizonyult kollégiumi és egyházkerületi vezetői tevékenysége eredményei esetében. Ugyanezen személyiségjegyek hatása más esetekben, például az Erdélyi Jánossal kialakult ellentéteit illetően, éppen vádként fogalmazódhattak meg vele szemben. A dolgozatban bemutatott eredményeknek hasonlóképpen pontosító szerepe van az Organisationsentwurf és a Pátens ellenében, illetve a protestánsok iskolai és egyházi autonómiája védelme érdekében kifejtett egyházkormányzói tevékenység, illetve a tiszáninneni református egyház életében irányító szerepet vállaló lelkészek és világiak egymással fenntartott kapcsolatának értelmezésében. Ugyanez érvényes a Zsarnay teológiatörténeti elhelyezésével, Schleiermacher reá gyakorolt hatásaival kapcsolatos cizelláltabb képre. A disszertáció témaválasztása jól illeszkedik Misák Marianna korábban bemutatott kutatói érdeklődéshez. Ennek a felsoroltak mellett szintén jellemzője a tudatos törekvés a történelmi Tiszáninneni Református Egyházkerület mint markáns vonásokat felmutató közép-európai egyházi régió múltjának feltárására. A Misák Marianna által most elvégzett munka egyik sajátos ténye, hogy úgy a disszertáció benyújtására, mint a nyilvános dispután, számos érdeklődő jelenlétében történt megvédésére 2016-ban Zsarnay Lajos halálának 150. évében került sor. Ügy vélem, hogy elvégzett munkájával Misák Marianna méltó emlékhelyet állított a Sárospataki Református Kollégiumért és a magyar reformátusságért egyaránt oly sokat fáradozó jeles közegyházi személyiségnek. 2017-1 Sárospataki Fűzetek 21. évfolyam 119