Sárospataki Füzetek 21. (2017)
2017 / 1. szám - OKTASS, HOGY ÉLJEK - Bihari Sándor: Emlékezés - emlékeztetés
OKTASS, HOGY ÉLJEK! „Falaidra, Jeruzsálem, őröket állítottam. Soha ne hallgassanak, se nappal, se éjjel! Ti, akik az Urat emlékeztetitek, ne legyetek némák!” Ézs 62,6 Bihari Sándor EMLÉKEZÉS - EMLÉKEZTETÉS 1. Emlék és/vagy emlékezés Ebben az évben újra és újra hallhatjuk, hogy 500 éves a reformáció. Az emlékezésnek és ünneplésnek helyet kell kapnia a legkisebb gyülekezetben is egészen a nagy egyházig. Egy teljes évet szentelhetünk oda ezekre az eseményekre. Igazából azonban önmagunkat és egész életünket kell az Úrnak szentelni, annak szellemében, lelkületében, amiről a ma megidézett reformáció egykor szólt, hangsúlyt helyezve az Istenhez fordulásra, az Őbenne való megújulásra. Generációk tapasztalata, hogy ebben sok áldás, sok bátorítás van. Félezredév még kimondva is sok, sok minden történt is ez idő alatt, de nem úgy tekintünk-e óhatatlanul örökségünkre, mint aminek a tetején ülünk mi a készben? Kérdés, hogy miként viszonyulunk hozzá, mit kezdünk vele? Saját példámat hadd hozzam ide. Amikor teológus voltam 1997-ben, tehát húsz évvel ezelőtt, volt egy ünnepség a Teológián, a reformáció 480. évfordulóján. Nem sokkal korábban indult újra a Teológia, pár éve volt a rendszerváltás, nagyon sok fiatal jött az Intézménybe, egy kicsit minden az új kezdetről szólt. Ünnepeltük a 480. évfordulót, és emlékszem, ahogy az imatermi alkalmon megfordult a fejemben, hogy milyen nagy dolog lesz, amikor, már valószínűleg lelkipásztorként, elérhetem, hogy az ötszáz évet ünnepeljük. A 480 is nagy dolog, de majd ha az 500 jön, az lesz csak gazdag örömben, hálaadásban, ünneplésben. Volt egy frissítő reménység, lelkesedés, lendület, hogy az Ür most hatalmas dolgokat cselekszik, és milyen jó, hogy ennek magam is részese vagyok. A 480-nak. S ma itt van az ötszáz, és gyülekezeti lelkipásztorként úgy tapasztalom, 2017-1 Sárospataki Füzetek 21. évfolyam 9
