Sárospataki Füzetek 20. (2016)
2016 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kormos Erik: A Súlyponti Modellezés exegetikai eljárásának gyakorlati alkalmazása. A Galata-levél teológiai súlypontjai
A Súlyponti Modellezés exegetlkai eljárásának gyakorlati alkalmazása ságát és a kommunikációban átadott információ hatékonyságát vizsgálja. E vizsgált terület feltárásából két nagyon fontos következtetés ered, amelyet Shannon—Weaver szabálynak neveznek: 1) Minél ritkábban fordul elő egy közlés, annál több információt közvetít az adott forrás.20 2) Amely közlés a leggyakrabban fordul elő egy kommunikációban, az teljes egészében, valójában arról szól. — Vagyis kommunikációs szempontból legfontosabbak a szövegben egyszer előforduló szavak, valamint a leggyakrabban használt szó vagy kifejezés. Negyedikként kell megemlíteni Andrej Andrejevics Markov (1856—1922) úttörő munkásságát, aki az előfordulások gyakoriságának törvényesszerűségeit térképezte fel. Nyelvészetben igazán manapság alkalmazzák, amióta számítógépeken egyetlen kattintással meg lehet találni egy görög vagy héber szó nyelvtani stb. alakjait. Az alkalmazott eljárást Markov-láncnak nevezik,21 amely a morfológia definícióját is megváltoztatta a klasszikusabb definíciókhoz képest. E lánc-törvény használatára itt nem kívánok részletesen kitérni, csupán az okra, amely miatt negyedik törvényként eljárásomban mégis alkalmaznom kellett. Vannak olyan újszövetségi szavak, amelyek használata nem egyértelmű, hogy egyszeri (tehát hapax legomenon), vagy más nyelvtani alakjuk szerint többszöri is lehet. Hosszas vizsgálatok alapján az Újszövetség 1697 hapax legomenonja között 184 olyat találtam, amely érintett e törvény vonatkozásában (intergrammatikus paradigma). Vagyis a szótárakban legalább két, illetve néhány esetben három szóalak található, s mindkettő vagy mindhárom külön-külön hapax legomenon.22 A teljesség igénye nélkül: KOpßäv KOpßaväi; otiypa aTtypij illetve a Galata-levél vonatkozásában: ’IouőodCcó ’IouőcükÓi; ’Iouőa'tKCúj mint olyan, ahol három szóalak is ismert, s azokból kettő biztosan hapax legomenon. 4. A súlyponti elemek számának meghatározása a Galata-levélben Az eddigiek értelmében, a Galata-levél szövegére korlátozódva, az egyes hermeneuti- kai paradigmák alapján a következő csoportosítást végeztem el:23 1) Intertextuális hapax legomenonok, amelyek az Újszövetségben egyszer fordulnak elő, de összehasonlítási lehetőségünk van a Septuaginta szövegében található példával vagy példákkal. Ezek egyszerű hapax legomenonok, amelyekből a Galata-levélben 11 -et találhatunk. 2) Hipertextuális vagy másképpen abszolút hapax legomenonok, amelyek csak az 20 Weaver, Warren: Szerencse Kisasszony, A Valószínűség Elmélete, Budapest, Kairosz Kiadó, 1997, 327-328. 21 Bartholomew, D. J.: Probability, Statistics and Theology, in Journal of the Royal Statistical Society, USA, Willey Blackwell, and Royal Statistical Sociaty, 1988,137-178. 22 Fontos megjegyzés: e vonatkozásban az ún. lexikalizált morfémákat vettem alapul. Vagyis ha egy szó benne van a szótárakban mint önálló közlés, és annak csak egy előfordulási helye ismert, azt ilyen módon hapax legomenonnak kell tekinteni. 23 Az alábbi paradigmákat különítettem el értekezésemben: 1) Intertextuális hapax legomenonok, 2) Hipertextuális hapax legomenonok, 3) Intergrammatikus hapax legomenonok, 4) disz legomenonok, 5) Paratextuális mia-gráfé legomenonok, 6) Kontextuális mia-gráfé legomenonok. 2016 - 4 Sárospataki Füzetek 20. évfolyam 91
