Sárospataki Füzetek 20. (2016)

2016 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Enghy Sándor: Ézsaiás és Jeruzsálem. A JHWH tetteire adott válasz következményei és a testvéri viszony relativizálódása Jeruzsálem életében

Ézsaiás és Jeruzsálem névnek,47 mert hát a történelmi helyzet egyszerre ítéletes és ígéretes voltát hirdetik: a gyermek anyja által adott neve utalhat a pozitívumra, hogy az ítéletes helyzetben egyedül JHWH lesz majd az, aki győzelmet arat Samária és Damaszkusz, Júda ellen­felei felett, másrészt a gyermek apja által adott neve hirdeti, hogy hamarosan Asszíria viszi el zsákmányként a két nemzetet, amikor majd felvonul megbüntetni az ellene lázadókat, így akadályozva meg Júda pusztulását. Ide tartozik itt most annak hangsúlyozása is,48 ha a Héber Bibliában így előfor­duló három szakaszt vizsgáljuk, hogy inkább ítéletről szól mindegyik. Az első (8,5- 8) azt mutatja, hogy JHWH történelmi (politikai) eseményeken keresztül hozza el népére az ítéletet. A második 5x liöJ? arra vonatkozik, hogy Júda vezetői JHWH-ban valamiféle olyan hatalmasságot látnak, aki egyszerűen a jólét megteremtője csupán. Ha ez így van, akkor a fordítás — Nem áll meg, nem valósul meg, hogy Isten Velünk van — épp az ellenkezője a próféta és követői meggyőződésének. Mert hát a vezetők gondolkodása teljesen helytelen. Rosszul gondolják, ha azt hiszik: Isten velük van. Ebben a keretben a 7,14-ben található korábbi bx «a» is inkább nyomorúságot helyez kilátásba. A nbaín a 8,6-ban is ezt a speciális jeruzsálemi viszonyokat tükröző keretet teszi érthetővé. Ez a a Massorah jegyzetéből derül ki, mely szerint a szó egyszer fordul elő ebben a formában a Héber Bibliában: nbáin b.‘49 Hogy a fogalom arra a tóra utal, melynek vize a Gíhón forrásából gyűlt össze először felszíni kis csatornán keresztül, az több magyarázatból ismert, s ugyanígy ennek a kis folyónak a későbbi, ezékiási, föld alatti változata is (2Kir 20,20; 2Krón 32,30).50 A szöveg kiválóan érzékelteti ezzel a nbsin fogalmával a helyzet komikumát, Júda felelősségét: Silóah elhagyása tu­47 „The question whether 7:14-15 denotes promise or judgment has sharply divided commen­tators, but both deliverance and defeat must be in the picture.. .Immanuel's mother gave him the positive name, "God is with us,"...but his father called him by the more ambiguous term, "Speeding to the spoil, hurrying to the plunder..."Immanuel" denoted the promise that God would be there to defeat Samaria and Damascus, and "Maher-shalal-hash-baz" meant that Assyria would soon carry off the wealth of those two nations — before turning to devastate Judah. "-Wolf: Solution to the Immanuel prophecy in Isaiah 7:14-8:22, i. m. 455. 48 „The first oracle, Isaiah 8:5-8, is spoken to show that God will move in judgment upon his people through historical (political) events...In the second oracle (vv. 9-10) there is a possibil­ity that the leaders of Judah were thinking that Yahwah was with them as a weal-bringer or simply as power (El). If this is the case then the translation... "It will not stand (be established) that God is with us," is the opposite conviction of the prophet or his followers. The thinking of the leaders is all wrong; they are mistaken in thinking that God is with them ...Immanuel of 7:14,... is also in the context of promised troubles." - Wolverton, W. I.: Judgment in Advent: notes on Isaiah 8:5-15 and 7:14, Anglican Theological Review, 37 no 4 Oct 1955, 284-291.286. 290. 291. 49 Biblia Hebraica Stuttgartensia i. m.. 686.; EVEN-SHOSHAN megnevezi az egyetlen helyet, megerősítve a Masszorah jegyzetét: - even-shoshan: A new concordance of the Bible: thesaurus of the language of the Bible i. m. 1152. 50 „Van de bron leidt naar den Siloah-vijver een in in de rots uitgegraven tunnel of onderaards kanaal, waarschijnlijkdaterend uit den tijd van Hizkia, 2Kon. 20:20; 2 Kron. 32:30.Ten tijde van Achaz liep het water waarschijnlijk door een open geleiding..."- Ridderbos, J.: De profeet Jesaja, Dl. 1, Hoofdstuk 1-39, Kämpen, 1975, 70. 2016-1 Sárospataki Füzetek 20. évfolyam 23

Next

/
Thumbnails
Contents