Sárospataki Füzetek 20. (2016)
2016 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Kovács Ábrahám: Népnevelés, művelődés, filozófia és nemzeti liberalizmus. Baráth Ferenc munkásságának szerepe az angol és skót hatások közvetítésében
Népnevelés, művelődés, filozófia és nemzeti liberalizmus. ges nővel; a nő egészséges maradhat, de az utána jövő másik férfiú esetleg syphilist kap”.79 A prostituált teste tartályként funkcionál - ő ugyan tünetmentes marad, de teste közvetítésével adják át a betegséget a férfiak egymásnak. Más vélemények szerint a prostituált életmódja és erkölcsi megítélése nem feltétlenül vezet fizikai romlásához. Baráth Ferenc Actont idézi, aki úgy véli, hogy a prostituált teste kifejezetten ellenál- lóbb a betegségekkel szemben, mint a tisztességes nőé, mivel a prostituáltak többet vannak szabad levegőn, jól öltözködnek, és keveset dolgoznak.80 Ez a teória tagadja azt az elterjedt feltételezést, hogy a különböző férfiakkal történt számos nemi aktus elváltozásokat eredményez a prostituáltak testében, és beteggé, fertőzővé teszi. A prostituált teste és a fizikai veszélyeztetés szoros összefonódását hangsúlyozza Baráth Ferenc is.81 Értekezésében egyenlőségjelet tesz a prostitúció és a betegség közé: „Mindazon betegségek közt, melyekkel az emberiség meg van verve, a prostitutio, azt hiszszük, a legrosszabb...”82 Olyan ragályként jeleníti meg, „melynek csatornái oly titkosak és támadásai oly végzetesek, hogy senki sem érezheti magát biztonságban ellene.”83 Az orvosi irodalom a prostitúciót egyértelműen azonosítja a betegséggel, a fertőzéssel és a fizikai veszélyeztetéssel. A nyilvános nő veszélyezteti a család és a házasság tisztaságát, s a házasságban élő tisztességes asszonyokat is. A prostituált a nyilvános térben jelenik meg, de olyan, szorosan az intim szférához kapcsolódó szolgáltatást nyújt, amely közvetlenül fenyegeti a családi életet.84 Baráth szerint a prostitúció „Dúlása, nem úgy mint más járványoké, megszűnés nélküli, s következőleg áldozatainak száma sokkal nagyobb, mint mindazoké összevéve, a kiket valaha egy-egy olyan ijesztő járvány elsepert, mely időnként rettegéssel tölti be az emberiséget. Ez itt lakik közöttünk; áthatotta a társadalom minden rétegét; nyomai felismerhetők csaknem minden családban”.85 Egyes vélemények szerint a prostituált, puszta létezésével, a házasságkötést is aláaknázhatja. Minthogy a szex pénzért könnyen megvásárolható árucikk, félő, hogy a férfiak nemi vágyaik kielégítésének inkább az egyszerűbb és kötöttségektől mentes módját választják.86 Brichta Kálmán Budapestnek vesznie kell című kirohanásában esélytelennek látja az erényes nők helyzetét a prostituáltakkal szemben: „Lássátok ezeket az éjji madarakat kell főkép kiirtanunk, mert csak a bájos arcz tudja lebilincselni a mai kor férfiak, az erény nem. Akár mily szorgalmas és takarékosak legyenek leányaink, ha csak nem nagyon, de nagyon szépek, férfiúra azok ne számitsanak. 79 Marschalkó Tamás: Szifilis és fürdőgyógymód/írta és a XIII. balneológiái kongresszuson előadta (Budapest: Athenaeum, 1903) p. 54. Idézi Vargha, Dóra: A bűn medikalizálása. 80 Baráth Ferenc: A prostitutio s befolyása a közegészségi állapotra, Pest, Athenaeum, 1872,15-16. 81 uo. 82 uo., 1. 83 uo., 3. 84 Vargha Dóra: A bűn medikalizálása, in: Budapesti Negyed 13.évf. (1-2) 47-48. (2005) http://epa. oszk.hu/00000/00003/00034/vargha.html Letöltve: 2012. május 6. 85 Baráth Ferenc: A prostitutio s befolyása a közegészségi állapotra, Pest, Athenaeum, 1872, p. 30. 86 Vargha Dóra: A bűn medikalizálása, in: Budapesti Negyed 13. évf. (1 -2) 47-48. (2005) http://epa. oszk.hu/00000/00003/00034/vargha.html Letöltve: 2012. május 6. 2016-1 Sárospataki Füzetek 20. évfolyam 93
