Sárospataki Füzetek 20. (2016)
2016 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Rácsokné Fügedi Zsófia: A bírói szerep és az ítélkezés gyakorlata a Szentírásban
Rácsokné Fügedi Zsófia válhatott általánossá, számos jogi kérdésben, csak testületként döntöttek a többség álláspontja szerint (Azt azonban meg kell jegyezni, hogy egyes jogtudósok, mint például Hillél vagy I. Gamaliel, szinte olyan hatalommal rendelkezett, mint a mai értelemben vett legfelsőbb bíróság. Bár előfordult, hogy álláspontjukat valamely bírói testület, főként a magasabb szint valamelyike, megvitatta és korrigálta, de általában olyan befolyással rendelkeztek eme fórumokon, hogy az ő álláspontjuk jutott érvényre.). Ezeket az összejöveteleket nevezzük a ’doktorok’ találkozójának (Ezeken azon fiatalok is részt vehettek, akik a jog iránt érdeklődtek és kérdéseket is feltehettek, tehát tanítói funkcióval is rendelkezett.). Mihelyst egy esetben nem volt megfelelően tiszta, konkrét szabály, a legközelebbi jogász elé került a kérdés, általa pedig a legközelebbi jogászok gyülekezetéhez, esetleg a Szanhedrin elé, s az itt született döntés lett az ezután követendő jogszabály (tehát, mint jogalkotók léptek fel). Jeruzsálem lerombolása után, mely a Szanhedrin megszűnéséhez vezetett, a rabbik vették át ezt a funkciót. Az ülések ideje és helye A város vénei, a helyi bíróságok a városkapukban ítélkeztek (5Móz 19,21; 22,15). A legfőbb törvényszék Jeruzsálemben a templomhoz kötött, a későbbi Szanhedrin is Jeruzsálemben ült össze. Az ügyek száma általában megkövetelte, hogy a hét minden napján ítélkezzenek. A babiloni fogság után azonban Ezsdrás utasítására a helyi bíróságok a hét második és ötödik napján (hétfő és csütörtök) üléseztek (Azt nem tudjuk, hogy vajon ez a szabály vonatkozott-e a Nagy Szanhedrinre is.). Később visszaállt a napi tárgyalási rend. Ünnepnapokon nem ítélkeztek, még kevésbé szombaton. Mivel a halálos ítéletet az ítélet után egy nappal kellett végrehajtani, ezért ilyen ügyben nem döntöttek egy nappal az ünnepek vagy szombat előtt (Ennek fontosságát mutatja az, hogy rendeletében még Augustus is felmentette a zsidókat attól, hogy szombaton ülésezzenek.). Büntető ügyeket csak nappal tárgyalhattak, polgári perekben azonban nem volt tiltva, hogy éjjel szülessen döntés. A bírák kötelessége a személyek védelme A zsidók számára a jog szent, hiszen Isten adta. így akik ezzel foglalkoztak, azok Isten speciális reprezentánsai voltak, személyük hasonlóan szent. Ebből is származik az a kötelességük, hogy úgy ítéljenek, hogy az embereket tisztelik (Dt 1,17; 16,18). Mindig a tiszta igazságot kell keresniük, nem szabad, hogy szemüket bármi is elvakítsa, a vesztegetésnek ellen kell állni, az ítéletet nem szabad elferdíteni. A szövetség törvénye (constitution) többszörösen védi az emberek személyi jogait, pl.: senki sem fosztható meg életétől, szabadságától vagy javaitól rendes bírósági eljárás nélkül (Num 35, 9-34); két vagy három tanú kell a bizonyításhoz (Deut 17,6; 19,2-13); a büntetést nem lehet másra hárítani (Deut 24,16); a magánlakás sérthetetlen (Deut 24,10-11). 72 Sárospataki Füzetek 20. évfolyam 2016-1
