Sárospataki Füzetek 20. (2016)

2016 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kormos Erik: A Súlyponti Modellezés exegetikai eljárásának gyakorlati alkalmazása. A Galata-levél teológiai súlypontjai

mint szubjektív véleményt, amely az eddigiekből abstractio formalis47 következik:

1) A pálfordulás lényege: a farizeusi írásmagyarázat helyett (vagy mellett) az alexandriai hagyomány felé való fordulás. Másként, az írás betűje helyett az etikai tartalom tanítása. Pálnál ez ötvöződik a farizeusi iskola exegetikai tanításaival, de végkövetkeztetésekben inkább az etikai eredményeket hangsúlyozza a farizeus társaival szemben, akik a törvény betű szerinti (kazuisztikus) értelmezése mellett érvelhetnek. Az alexandriai hagyomány (apodiktiksu törvényértelmezés) volt képes befogadni a „Krisztus emberi testben kereszten” gondolatát, a palesztinaiak- nak ez a „kereszt botránya” volt.

2) Az első században tkp. nem is beszélhetünk „őskereszténységről” — inkább Krisztust befogadó zsidó, prozellita és „Istenfélő görögök” kategóriáiról. Mai értelemben vett kereszténység kialakulásáról a 70-es évek után beszélhetünk, mint a zsidóság egy irányzatának tovább éleséről. Pál figyelmeztetései profetikus jellegűek lehettek: akkor is ragaszkodtok majd a vallásotokhoz, ha nem lesz templom, és nem lesz értelme a körülmetélkedésnek? S ez 70 után be is teljesedik, mint tudjuk, a jánosi kereszténység ezért indul útjára: János az egyedüli hiteles szemtanú 96-ig kb., de csak 70 után lesz tekintélyes mint olyan személy, aki még él azok közül, akik látták az Urat.

3) A „keresztyén misszió” Kr. e. kb. 300 évvel kezdődött, az Ószövetség görögre fordításával. - Ilyen módon a legmeghatározóbb missziós tényező a hellenizáció, mai értelemben véve a korabéli globalizáció volt. A leginkább gátló tényező pedig a nacionalizmus, amelynek ma is vannak tanulságai: a „nemzeti keresztyén- ség” legalább annyira lehet taszító jellegű irányzat, mint amennyire szubkultúrát teremtő erejű is egyben.

4) Pál dühös volt a levél írásakor. A megszokott fordítások kevésbé emelik ki az érzelmeket. Az a pragmalingvisztikai vizsgálat, amelyet elvégeztem, vagyis a szavak asszociatív jelentésmezejének vizsgálata, erre is kiterjed. A harag oka: egyik nép a másikkal rivalizált, nem pedig elfogadásra törekedett. A zsidók a körülmetél- kedést nem a szövetség jelenként, hanem a nemzeti összetartozás jegyében alkalmazták, a hellének pedig a társadalom perifériájára száműzték a zsidóságot, de különösen is a római polgárság. Az Újszövetség iratait ilyen módon a hídépítés eszközeként is lehet látni: Jézus Krisztus új szövetsége, a keresztség és az úrvacsorái kommunió a népek eggyé olvadását segíti elő a zsidók Tóra-magyarázataival szemben.

A Súlyponti Modellezés exegetikai eljárásának gyakorlati alkalmazása

47 E filozófiai terminust jónak látom itt használni. Jelentése: kategorikus következtetés, amikor legalább két dolgot állíthatunk ahhoz, hogy egy harmadikat feltételezzünk nagy bizonyossággal. Lásd: Brugger, Walter: Filozófiai Lexikon, München, Herder, 1975,9. Online változat: htt- ps://btk.ppke.hu/uploads/articles/6114/file/BRUGGER3-1.pdf 2016.11.08.

2016 - 4 Sárospataki Füzetek 20. Évfolyam 103