Sárospataki Füzetek 20. (2016)

2016 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kormos Erik: A Súlyponti Modellezés exegetikai eljárásának gyakorlati alkalmazása. A Galata-levél teológiai súlypontjai

Kormos Erik

Titusz személye ezért e vonatkozásban mindenképpen kulcsszerepet játszik: a eA.Ar|v wv frázisban a létige participiuma adta lehetőségek bármelyike nyelvtani értelemben nyomatékosítja ezt: 1) habár görög volt, 2) mert görög volt, 3) annak ellenére, hogy görög volt.29 Az eddigiek értelmében a harmadik lehetőséget tartom a legvalószínűbbnek, úgy, hogy a participium idői végtelenségét, állandóságát érzékeltetjük: . .Tituszra sem kényszerítették rá a körülmetélkedést — noha bár ő mindig is görög volt (s most is az)”.

Mindezt három súlyponti elem nyomatékosítja: valakik, akik 1) álkeresztyének,

2) befurakodtak, hogy 3) kikémleljék azt a szabadságot, ami Krisztusban van. Tehát ha nem akarta Pál, hogy vele vagy akár valamely tanítványával azonosítsák azt a tevékenységet, amelyet a lázító júdaista tanítók tettek, éppen Titusz volt az a személy, akit prototípusként a jeruzsálemiek elé állíthatott: nézzétek meg, soha nem volt, nem is lesz körülmetélve, s mégis Krisztus követője. Ilyen módon a „Krisztusban van” (év XptOTCŰ) szövetségi kifejezés: ha a zsidók szövetsége a Tóra,30 akkor a helléneké az a keresztség, amelyet Krisztus hagyott hátra missziói parancsában.

1.3. A 3. és a 6. fejezet súlypontjainak érdekességei

Néhány esetben a hapax legomenonok jelentéstartománya nem szélesedik, hanem utaló szó gyanánt vagy a terminus technicusokkal megegyező, nagyon konkrét szak- kifejezésekként értelemezhetők, vagy vizuális tartalmat „láttatnak” a hallgatóval, olvasóval.31 Ez utóbbi esetben erős asszociációs toposzoknak nevezhetők. Az alábbiakban e kettőre nézzünk meg egy-egy példát.

Gál 3,1 (hap. leg. terminus technicus)32 ßaaKaivto - a ßctCw és a ßaaKM illetve esetleg még a (jjáaKCJ, szavakkal állítható szinkronikus párhuzamba, ami tkp. beszélni vagy mondani valamit. A ßaaKaivw esetében három jelentést vehetünk figyelembe: 1) valami beteg vagy betegítö dolgot mondani-, rágalmazást szólni, 2) gonoszságot átadni,

3) vagy szemmel verni, megigézni. E legutóbbi az ókori irodalomban többeknél megjelenik, de különösen is Arisztotelésznél.33

A galaták „megigézettek” lettek. Kissé groteszk módon Pál a galli papok extázisá- hoz hasonlítja azt a jelenséget, amelyet az áltestvérek okoztak: a jós által megigézett személy elveszíti önálló döntőképességét, mások véleményétől függ, így már nem jellemző rá a krisztusi szabadság. Itt nyilván mint groteszk azt próbálja sugallni, hogy

29 A három lehetőséget lásd: Moule, C. F. D.: An Idiom-Book of New Testament Greek, Cambridge, Cambridge University Press, 1971, 102-103.

30 Ez esetben lásd a táblázatban az egyes„törvény"-re vonatkozó igehelyek fordítását.

31 A szavak vizuális tartalmának értelmezése Walter Ongtól ered, aki egy tanulmányának e címet adta:„Látom, amit mondasz..." Lásd: Ong, Walter J.: Szóbeliség és írásbeliség. Budapest, AKTI - Gondolat, 2010, 5-70.

32 „BaoKcávw ist Terminus für eine Bezauberung, die ohne besondere Manipulationen mit Wort oder Blick geschieht." Lásd: Schiler, Heinrich: Der Brief an die Galater, Göttingen, St. Benno-Verlag GMBH Leipzig Lizenzausgabe des Verlages Vandenhoeck& Ruprecht, 1949,119.

33 Thayer, Joseph Henry: Greek-English Lexicon of The New Testament, USA, New York, Harper & Brothers, Franklin Square, 1887, 98.

98 Sárospataki Füzetek 20. évfolyam 2016-4