Sárospataki Füzetek 20. (2016)

2016 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kormos Erik: A Súlyponti Modellezés exegetikai eljárásának gyakorlati alkalmazása. A Galata-levél teológiai súlypontjai

Kormos Erik

adott esetben így intergézisről3 (a hapax legomenon intertextuális közegben) vagy hipergézisről4 (hipertextuális közegben) beszélünk, de figyelembe veszünk egyes sajátságos nyelvtani alakokat is (intergrammatika), amikor hapax legomenonná azért vált a szó, mert a görög nyelvhasználat ellenére a sémi nyelvi sajátságok (grammatikai interakció) megmutatkoznak az Újszövetség szövegében.5

Egyes esetekben a szerző sajátságos szóalkotásából kiindulva (hapax eirémenon)6 olyan összetett szavakat (extraction /angol/ - Ausdruck /német/) is figyelembe veszünk, amelyek egyes elemeit egyébként a szótári jelentéseik alapján ismerünk, de a teljes kifejezés (pl. áAAotpioeiTÍaKOiTOc; — az Újsz. leghosszabb szóösszetétele)7 egyszeri előfordulása alapján mégis azokat hapax legomenonoknak kell neveznünk.

Nyelvészeti szempontból ugyanígy jelentőségük van még az A) egy szerzői korpuszon és B) az egy bizonyos iratban egyszer előforduló szavaknak is. Ezeket a hapax leg- omenonok listájára nem lehet felvenni, így elnevezésükben is meg kell őket különböztetni, de az írásmagyarázatban hasonló szerepük lehet. Ezeket mia-gráfé legomenonoknak neveztem el,8 és két különböző paradigmába soroltam be az előfordulásuk helye alapján.

Végül meg kell említeni a kétszer előforduló szavakat, amelyek (témavezetői javaslat alapján)9 szintén hasonló szerepet játszanak, és a nyelvészettudomány meghatározásai alapján „másodhangsúlyos” kifejezések, így ezeket végül disz legomenonoknak neveztem el.

Terjedelmes disszertációmban az egész Újszövetség vonatkozásában emeltem ki sajátságos példákat, amelyeket szótipológiáknak szántam. Illetve az egész Újszövetségre vonatkozóan készítettem el a hapax legomenon táblázatokat,10 de a részletesebb analízis érdekében a Galata-levél szövegét fordítottam és elemeztem a saját eljárásom alapján, amelynek a Súlyponti Modellezés Exegetikai Módszere elnevezést adtam.

3 A fogalom előfordulásához lásd: Aichle, George - Phillips, Gray A.: Intertextuality and the Bible, Semeia 69/70. USA, Atlanta, Scholars Press, The Society of Biblical Literature, 1995, 7-19.

4 A hipergézis fogalmát én vezettem az intergézis mintájára: szövegek olyan vizsgálata, amely a hipertextuális tartományt érinti.

5 Erre vonatkozó konkrét példát lásd a dolgozatban a cmypce - oTLypri vonatkozásában. Illetve példa gyanánt mint hapax legomenonok: Kopßaväc - tcopß&v.

6 Ferguson, Douglas - Thomson, Scott: Catullus, Edited with a Textual commentary by D. F. S. Thomson, Canada, Toronto, University of Toronto Press, 1997, 491. Valamint: Gane, Yorick Gomez: Dizionario della terminológia fílologica, Róma, Accademia University Press, 2013,190.

7 Saját vizsgálatai eredménye gyanánt.

8 Az elnevezést eredetileg Eta Linnemann használta, én annak magyarosított változatát alkottam meg. Lásd: Linnemann, Eta: A Biblical Criticism on Trial, How Scientific is „Scientific Theology", Fordította Yarbrough, Robert, Kergel Publications, Grand Rapids, Ml, USA, 2001,87-88.

9 Balia Péter témavezetői javaslata az éirioúoioc-ból indult ki, amely az Úr Imájában található. Ennek azonban két változta ismert, így az előfordulás is kettő: Mt 6,11 és Lk 11,3. Ennek ellenére a fordítóknak éppen annyi munkát ad e szó, mint a hapax legomenonok.

10 Egy táblázat az Újszövetség hap. leg.-jeit, egy másik a szövegkritikai apparátusban található hap. leg-eket, egy harmadik az LXX-ben található számadatokat, és még egy a Galata-levélre vonatkozó külön szóadatokat közli. Mindezeken kívül egy negyedik táblázat a tulajdonneveket is elkülöníti, amelyek egyszer fordulnak elő az Újszövetségben.

88 Sárospataki Füzetek20. évfolyam 2016-4