Sárospataki Füzetek 20. (2016)

2016 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szigeti Jenő: A Babilon-kép ószövetségi háttere

Szigeti Jenő

dicsekszik, hogy hétszázezer embert hurcoltak el az országból (2Kir 19,35). A politikai hódítást a vallási is követte. Ez már Áház idején (735-716) elkezdődött (2Kir 16,10—19), de a több mint ötven évig uralkodó Manassé teljesen behódolt az asszír vallás hatásainak (2Kir 21,1—6; Jer 7,17-20; Ez 8, 5—16)13

Aszarhaddónnak (681—669) és Asszurbanipálnak (669—626) sikerült a nagy terv, Egyiptom ura lett Asszíria. 671-ben meghódítja Memfiszt, foglyul ejtve a királyi családot, majd a lázongó egyiptomiak megbüntetésére indított hadjáratával Asszurbanipál 663-ban a deltában fekvő Tébát (bibliai néven No-Ámon), az ősi fővárost is elfoglalta. (Náhum könyve is tudósít erről: 3,8). Halála után gyors hanyatlás következett. A kegyetlen erőszakkal összetartott birodalom Asszurbanipál halála után felbomlott.14

Három oldalról indult a támadás. Egyiptomot már nem lehetett féken tartani. A XXVI. saisi dinasztia megerősödött. I. Pszamenik (664-610), bár névleg hűbéres volt, visszafoglalta Egyiptomot. 655 körül megtagadta a hűbéradót.15

Médek16 a kilencedik század óta éltek Nyugat-Iránban, és az asszír királyok ellenük többször is viseltek hadat, de II. Küakszarész (625-586) asszír mintára újjászervezi a hadseregét, és legyőzi a babiloni szövetségesével együtt az asszírokat. 612-ben Ninive elesik, ostromáról Náhum próféta könyvében olvashatunk megdöbbentően szemléletes képet.

Témánk szempontjából az Újbabiloni birodalomban történtek a legérdekesebbek. Asszurbanipálnak még sikerült levernie Merodák Baladán 652-es babiloni lázadását, de a káldeus Nabopolosszár (626—605) arameus katonáiból ütőképes hadsereget szervezett, amely 626 októberében Babilonon kívül is legyőzte az asszírokat, és a következő hónapban elfoglalta a babiloni trónt.17 Egy különös, eddig nem tapasztalt hatalmi megosztás jött létre. A katonai hatalom a káldeusok kezében volt. Ez az arám nyelvet beszélő törzs még a Kr. e. XII. században kezdett beszivárogni Babilon déli részére, és először nemzetségi, majd falusi közösségekben élt, majd fokozatosan beépült a babiloni társadalomba, és különösen a katonaság erőtartalékait szolgáltatták.

A gazdasági hatalom a kereskedők kezében volt.18 Az Eufrátész és kisebb mértékben a sebesebb folyású Tigris tekinthető a kereskedelem legősibb ütőerének. A folyami kereskedelmet összekapcsolták a szárazföldi szállítással. A legrégebbi jogi emléke13 Bright: i. m„ 266-268, 277-287.

14 Bright: i. m., 303-305; V. N. Gyakov, V.N. - Nyikolszkij N.M.: i. m., 155-156.

15 Kákosi László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája, Budapest, 1970,2. k., 1973,131-kk.; Shaw, lián: Az Ókori Egyiptom története, Debrecen, 2004, 252; Lonley, Elisabeth: Az ókori Egyiptom, Budapest, Helikon Kiadó, 1996.

16 Marczali Henrik: Nagy képes világtörténet, Budapest, Franklin - Révai, 1898, I. kor. XII. fejezet „A keleti világ a méd birodalom idején", elektronikusan: www.mek.oszk.hu/01200/01267, (letöltés: 2016. november 24.); Culican, W.: The Medes and Persians, London, 1965.; Ghirshman, Roman: Az ókori Irán, Médek, perzsák, párthusok, Budapest, Gondolat, 1985, 80.

17 Wiseman, D. J.: Chronicles of Chaldean Kings (626-556) in the British Museum, London, 1956, 50-55, magyarul: Harmatta János (szerk.): Ókori keleti történeti chrestomathia, Budapest, Tan- könyvkiadó, 1965, 217-225.

18 Klíma, Josef: Mezopotámia, Ősi civilizáció és kultúra a Tigris és az Eufrátész mentén, Budapest- Bratislava, Gondolat-Madách, 1983.

70 Sárospataki Füzetek 20. évfolyam 2016-4