Sárospataki Füzetek 20. (2016)

2016 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kádár Ferenc: Lehetetlen lehetőség - Barth és Brunner az igehird

Kádár Ferenc

ókötet. Magyar fordításban A foglyoknak szabadulási címmel jelent meg. Ez a kötet az 1954 és 1959 között elhangzott prédikációkból közöl válogatást.

Ez a könyv is hű tükre annak, hogy az elvek igazi értéke a megvalósításban van. Feltűnő, hogy az igehirdető mindvégig a textus uralma alatt áll.19 20 Jellemző rá az egyszerűség, ami a textusválasztásban, a kifejtésben, a gondolatok megfogalmazásában és az applikációban is nyomon követhető. Van egy központi visszatérő cantus firmusa ezeknek az igehirdetéseknek, ez pedig a szabadítás. S érdemes felfigyelni a szóhasználatra is: az igehirdető nem úgy szólítja meg a hallgatókat (a fogvatartottakat), hogy „ti”, hanem így beszél: „mi mindnyájan”, „mindenki”, „te is, én is”. Nem úgy beszél, mint aki kívülről jött, hanem úgy, mint aki egy azokkal, akiknek prédikál.21

Brunner teológiájának homiletikai hangsúlyai Brunner teológiájában is központi szerepet játszik Isten igéje, illetve Isten igéjének hirdetése. Ez a teológia is az egyház kontextusában, az igehirdetés szükségességének, sőt sürgető voltának szorításában fogant. Egy, az egyház szolgálatáról szóló 1934-ben elhangzott előadásában sürgeti, hogy az egyház találja meg a neki adatott küldetését, legyen igazán egyházzá, és végezze az ige hirdetésének másra át nem ruházható feladatát.22

Brunner a saját tudományos munkája célját is határozottan ebben látja: „A teológia és filozófia területén végzett tudományos munkámat akkor és még most is szigorúan az evangélium hirdetésének rendeltem alá. Ebben látom a lehetőséget Isten szavának lehető legjobb megértésére és kifejezésére úgy, hogy az releváns és érthető legyen korunk szellemileg fejlettebb és igényesebb hallgatóságának is. Bár a hit és filozófia kapcsolata máig különlegesen érdekes terület számomra, mégis másodlagos fontosságúnak tartom. Elsősorban a jó hír prédikátora voltam és vagyok.”23

Az Unser Glaube című, 1935-ben kiadott, igen sok kiadást megért kis kötetében, Brunner „kis dogmatikájában” így foglalja össze nagyon egyszerűen és találóan a teológia feladatát és az igemagyarázat nélkülözhetetlenségét: „A Biblia azt kívánja, hogy az emberek, mint Isten tulajdon szavát értsék és tegyék magukévá, csak így képes táplálni minket. Sokak számára azonban - bármi legyen is ennek az oka — a Biblia szava megemészthetetlen. Nem beszél hozzájuk. Ezért tolmácsot keresnek, hogy az lefordítsa nekik a Biblia nagy, nehéz és idegen szavait saját életük nyelvére. Én azt gondolom, hogy a teológia helyesen megértett szolgálata ez: gondolja át oly alaposan és addig Istennek a Jézus Krisztusban való művéről szóló üzenetét, amíg csak képessé

19 Barth, Karl: Den gefangenen befreiung!, Zürich, Theologische Verlag, 1959. (Magyar fordítása: Barth Károly: /4 foglyoknak szabadulást, Budapest, Református Zsinati Sajtóosztály, 1991.)

20 Nagy I.: i. m., 436.

21 A kötetről készült értékelést lásd: Kadar Ferenc: Lelkészi szolgálatunk különleges környezetben, Sárospataki Füzetek, 2003/1., 45-58.

22 Die Kirche, als Frage und Aufgabe der Gegenwart, in Brunner, Emil: Um die Erneuerung der Kirche, Ein Wort an alle, die sie lieb haben, Bern und Leipzig, 1934.

23 Brunner, Emil: Intellectual Autobiography, in Kegley, Ch. W. - Bretall, R. W.: The Theology of Emil Brunner, New York, The Macmillan Company, 1962, 8.

42 Sárospataki Füzetek 20. évfolyam 2016-4