Sárospataki Füzetek 20. (2016)

2016 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Enghy Sándor: Miért lehetetlen a Bírák könyvének megértése a Massorah és az akcentusok nélkül? Ahogy ez a kezdeteknél eldől (Bír 1,1-3)

Miért lehetetlen a Bírák könyvének megértése a Massorah és az akcentusok nélkül? nak van kiszolgáltatva az ember. A múnah miatt tekintünk Mózesre mint YHWH szolgájára, s ez önmagában megint súlyosbítaná a helyzetet, hiszen ha az Ur szolgái is meghalnak, ki számíthat még védelemre a halál hatalmával szemben? De a hangsú­lyok, értelmi egységek mégis egy lélegzetvételre beszélnek arról a történelemről, mely YHWH védelme alatt áll, az ígéretek beteljesedése felé tart, annak ellenére, hogy még YHWH szolgái is a halál törvénye alá vannak rekesztve. A reménység alapja azonban egyértelmű: ők mégis csak YHWH szolgái. Az O uralkodásának tényén pedig semmi nem változtat. Ezért fog újat hozni a történelemben a kommunikáció, a Vele való kapcsolat, amikor megszólítja Józsuét: aBirrbx 'mm -iaxú­A Massorahval foglalkozó irodalom alapján a bibliai szövegek széljegyzetei jól beazonosíthatók a könyvek szerinti versszámozáshoz kapcsolódóan.37 Megtudjuk például, hogy az azonos szerkezetű szövegpárokra vonatkozó széljegyzet mindkét esetben ugyanaz: Józs 1,1; Bír, 1,1: : 'fitsa ÖűűT pír x\ Ugyanez vonatkozik a Masorah Parva mellett a Masorah Magnára: 'Mm 794.38 Ezért kell összehasonlítanunk a két szöveg páros szerkezetét: noo ma mnx ’mi] Jós. 1,1 »oin’ ma mnx ’mi] Jud. 1,1 Nyilvánvaló az összehasonlítás eredménye első látásra is: az azonos szerkezet mellett a hangsúlyelek alapján eltérő az üzenet. Ugyanis látszólag mindkét könyv kezdete a történés láncolatát hangsúlyozza a halál tényével kapcsolatban. Az összetartozás egyértelmű a szerkezet alapján. A különbség a hangúlyjelekkel megalapozva pont a lényeget érzékelteti. A szerkezet hasonlósága persze a kísértést növeli arra nézve, hogy egységesítsük a hangsúlyjeleket. Erre figyelmeztethet mindkét helyen a Masorah. De hát az üzenet pont az összehasonlítás után kristályosodik ki a különbségben. Weil érdekes módon csak addig ábrázolja a szerkezeteket, amíg az első eltérés megjelenik. Ez pedig a pastá’,39 amelyről tudjuk, hogy elválasztó hangsúlyjel, de ezt a szerepét felülírhatja a mondat értelme, szórend, vagy akár a jó hangzás is.40 A hangsúlyjelek között Japhet ebben a tekintetben a pastá’-ra is kitér, tárgyalva azt, hogy ugyanúgy elveszti összkötő szerepét záqéf előtt, mint a tifhá’, ’atnáh és szóf pászúq előtt.41 Itt, a Bír 1,1-ben nem kell a pastá’-nak helyettesítenie a múnahot a záqéf előtt, mert megvan: jjsfirr nia Hnx "rn. Akkor viszont megáll Price42 példája, hogy az ’atnáh 37 Ginsburg, C. D.: Ha-masörä=77ie Massorah, II: Kaf-täw =Caph-tav, London [s. n.], 1883. A könyv­ben minden bibliai könyv Masorah-ja rendben beazonosítható a bibliai könyvek neve alatt. 38 Elliger, K. - Rudolph:/.m., 354, 399.;Weil: i. m., 96. 39 Fernández Marcos: i. m., XXXI. 40 "Das logische Gesetz, wonach die durch den Sinn verbundenden Wörter auch durch verbin­dende Accente bezeichnet werden müssen, unterliegt gleichwohl vielen Ausnahmen, die ent­weder von der Wortstellung bedingt sind, oder durch die Rücksicht auf die genaue Feststel­lung des Sinnes geboten erscheinen...manchmal auch vom Wohllaut abhängig sind."-Japhet: i. m., 22. 41 „Wiesnsü -vor s-on ...verliert auch xbbb vor pp «pr seine trennende Kraft, wenn es...das ram zu ersetzen hat..."-Japhet: i. m., 78. 42 Price: i. m.,79. 2016-4 Sárospataki Füzetek 20. évfolyam 25

Next

/
Thumbnails
Contents