Sárospataki Füzetek 20. (2016)

2016 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bolvári-Takács Gábor: Adatok a Pataki Diákok Országos Szövetsége debreceni fiókegyesületének történetéhez (1930-1944)

Adatok a Pataki Diákok Országos Szövetsége debreceni fiókegyesületének történetéhez (1930-1944) alapján ismételten benyújtotta ugyanezeket, egyben kérte a fiókegyesület megalaku­lásának tudomásul vételét, valamint bejelentette a legközelebbi összejövetelt. Március 26-án a polgármester kérte a rendőrségtől a fiókegyesület tisztikarának „politikai és erkölcsi ellenőrzését”. Április 8-án a debreceni rendőrkapitány jelezte a polgármesternek, hogy nincs kifogása az egyesület megalakulása ellen, majd április 28-án a debreceni rendőrparancsnok — az erre irányuló, április 9-én kelt nyomozati jelentés alapján - igazolta, hogy a tisztikarba megválasztott személyek politikai és erkölcsi kifogás alá nem esnek („forradalom, kommunista mozgalom, oláh megszál­lás”). Mindezek után, 1930. április 30.-án Debrecen város polgármestere az 1922. évi 44126/VII.a. B.M. rendelet alapján az 10128/30. ikt. számon nyilvántartásba vette a PADOSZ Debreceni Egyesületét. Az alakuló közgyűlési névsorból látható, hogy az öregdiák-mozgalom szocioló­giai jellemzőit alapvetően meghatározta a pataki iskolából kibocsátott diákok ösz- szetétele. A két világháború között a jogászok és a teológusok domináltak. Az iskola regionális kisugárzása egyértelműen megmutatkozott a vidéki baráti körök tagsági összetételében is. A debreceni fiókegyesületben az alapító tagok között igazságszol­gáltatási vezetőket (bírókat, ügyvédeket), egyházi vezetőket, egyetemi és más oktatási intézményi vezetőket, tanárokat, továbbá orvosokat, postai és vasúti tisztviselőket, gazdasági vezetőket találunk — kis túlzással összejött a város értelmiségi elitje. Hason­ló volt a helyzet Miskolcon és Nyíregyházán is. Itt például a fiókegyesületek elnökei — pataki öregdiákként — a megyei főispánok lettek. III. A PADOSZ Debreceni Egyesületének működése A levéltári iratok lényegében a hatóságokkal folytatott levelezésben merülnek ki, így az alábbiakban a fiókegyesület működésének adminisztratív vonatkozásairól teszünk közzé adatokat. A tartalmi tevékenységről kevesebb szó esik, mégsem érezzük in­dokolatlannak az áttekintést, hiszen a két világháború közötti társadalmi-politikai viszonyokat, a rendészeti és állambiztonsági megfontolásokat jól szemléltetik a civil szervezetek számára előírt adatszolgáltatási és más hatósági események. Az egyesület a megalakulás utáni első összejövetelét még a nyilvántartásba vétel előtt, 1930. április 9.-én tartotta. Június 14.-én a taglétszám 48 fő, a belépni szándé­kozók száma 25 fő volt. Az augusztus l.-jén Budapesten megjelent Vén Diákok Lapja I. évf. 2. számában Harsányi Gusztáv beszámolt a PADOSZ Debreceni Egyesületé­ről. A következő összejövetelt szeptember 10-én tartották. Az 1931-es évből levéltári irat nem maradt fenn, ennek oka nyilván az, hogy ez az esztendő a Sárospataki Református Kollégium alapításának 400. évfordulója jegyé­ben telt el, így a debreceni egyesület vezetői és tagjai elsősorban az ezzel összefüggő fővárosi és pataki eseményeken, rendezvényeken vettek részt.12 Az 1932. február 19-én kelt, a debreceni fiókegyesület pénzügyi vizsgálatáról szóló városi számvevőségi jelentés rögzítette, hogy 1931-ben a fióknak saját bevétele 12 Vő: Elekes Imre (szerk.): Emlékkönyv a Sárospataki Ref. Főiskola fennállásának négyszázados ün­nepéről 1931. szept. 30. és okt. 1., Sárospatak, 1932. 2016-3 Sárospataki Füzetek 20. évfolyam 97

Next

/
Thumbnails
Contents