Sárospataki Füzetek 20. (2016)

2016 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Kustár György: "Szabadság az ortodoxiában" - A formatörténeti módszer kritikájának egyik elfelejtett klasszikusa: Birger Gerhardsson

Kustár György

elégítő minta, és erre éppen a formatörténeti iskola által elhanyagolt hagyományozási technikák világítanak rá. Ez a pont az, ahol Gerhardsson munkássága a maga értékét és helyét elnyeri. Munkásságának recepciója manapság egyre szélesebb körű. 2013- ban bekövetkezett haláláig folyamatosan tisztázta téziseit, és ennek, valamint a teológiai látásmód megváltozásának köszönhetően elhallgatott vagy felszínes cáfolatok után félrelökött felismerései jó részét rehabilitálták. Hatása az újszövetségi teológia és a szóbeliség-írásbeliség kutatás határterületén különösen mély és előremutató.2 Jelen tanulmány célja Gerhardsson hazánkban is méltatlanul elfelejtett munkásságának3 ismertetése és kritikai szemrevételezése.

Vissza a judaizmushoz

Minden félreértés ellenére Gerhardsson ragaszkodik ahhoz, hogy nem tradíciótörténetet kíván írni. Konkrétan a zsidó rabbinikus és kora keresztyén hagyományozás módszereinek feltérképezését kísérli meg, és annak következményeit igyekszik feltárni.4 Ez azt is jelenti, hogy vizsgálatának fókusza a tradíció továbbadásának technikai feltétele - és nem eszmetörténeti jelentősége.5 Az írott hagyományt megelőző tradíciótörténeti szakasz megértése „a tanítás és hagyományozás szokásainak, módszereinek és főbb jellegzetességeinek megértése, abban az összefüggésben, amelyben az evangéliumi tradíció formálódott.”6 Saját eljárását „történetinek” nevezi, és ezzel elhatárolja magát a formatörténeti iskolától, amely véleménye szerint éppen azáltal válik történetietlenné, hogy elszalasztja figyelembe venni azt a közeget és azokat a forrásokat, melybe az őskeresztyénség be volt ágyazva.7 Ez a közeg a judaizmus (és kisebb mértékben a judaizmust befolyásoló hellénizmus), melynek Jézus-korabeli jellemzőit a rendelkezésre álló rabbinikus iratokból rekonstruálni tudjuk. Nem tagadja, hogy eredményeinek teológiai következményei vannak, de ő maga igyekszik nem kilépni a magának szabott keretekből.

2 Méltatásához és a kutatásban aktuálisan betöltött szerepéhez Id. Kelber, Werner H. és Byrs- kog, Samuel (szerk.): Jesus in Memory - Traditions in Oral and Scribal Perspectives, Baylor University Press, Waco, Texas, 2009.

3 Csak egyetlen példa, bár nem magyarországi mű: Geréb Zsolt összefoglalója a Jézus kutatás második szakaszáról (1950-1970) megemlíti ugyan a nevét egy felsorolásban, de munkásságának még csak egy bekezdést sem szentel. Id. Geréb Zsolt:/! modern Jézus-kutatás Ernst Käsemann után (1950-1970), Kolozsvár, 1994.

4 Gerhardsson, Birger: Tradition and Transmission in Early Christianity, C.W.K. Gleerup, Lund/ Copenhagen, 1964,8.

5 Gerhardsson, Birger: The Origins of the Gospel Tradition (OGT), SCM Press, 1979 (1977), 8, Tradition and Transmission, 12.

6 Gerhardsson, Tradition and Transmission, 7.

7 Gerhardsson, Origins, 8.

28 Sárospataki Füzetek 20. évfolyam 2016-1