Sárospataki Füzetek 20. (2016)

2016 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Csorba Dávid: Debreceni Ember Pál kéziratos prédikációinak tanulságai

Debreceni Ember Pál kéziratos prédikációinak tanulságai

alapján végigszámolható, hogy Debrecenben ennek fix helye volt a heti liturgiában (minden héten kedd s csütörtök délután, kivéve az ünnepeket vagy egyéb extrém helyzeteket),8 addig az erdélyi fejedelem udvari papja már ugyanezt a módot követve, de a vándorló udvartartással együtt számtalan helyen kellett, hogy tegye. A debreceni városi lelkész esetén, ha kimaradt egy időpont, annak okát a lelkész habitusának változásában vagy testi bajában rekonstruálhatjuk,9 Tofeusnál azonban ez már nem a lelkészhez igazítva ábrázolható, hanem az udvar szeszélye alapján. Az udvari lelkész együtt mozgott a mindig vándorló fejedelmi udvartartással, s éppen ott aludt, szolgált, ahol megszálltak, s akkor, amikor a főúr egyéb elfoglaltságai nem akadályozták meg a szokott rendet. Apafi következő udvari lelkésze, Tofeus veje, Nagyari József már kénytelen volt urával menni a háborúba is: fennmaradtak az 1681-1683 közti időszakban rögzített beszédei, amikor Apafi fejedelemmel a magyarországi török táborba kellett szállnia, s udvari módon szólnia a sereg s az úri nép előtt.10

Jelen esetünkben annyival több ez az adattár annál, ami kálvinista kortársai esetén ez megrajzolható volt, hogy Debreceni Ember Pálnak több kéziratos kötete maradt fenn, s ezek más-más rendszerrel tartalmaznak összesített beszédeket. Azaz nincs ugyan lehetőség teljes életmű-analízisre, de a lelkész prédikátori hagyatéka alkalmas arra, hogy rálássunk részint a hagyaték belső rendjére (arra, amit felmutat, s arra, amit elrejt, ami eltűnt), részint pedig annak művelődéstörténeti hátterére, érintve azokat a problémákat is, amelyeket az imént műfaj-, liturgia- és mikrotörténeti aspektusból már említettem. Az elemzésem tehát formai jellemzőkön alapul, és mégis nagyobb távlatokat ígér. Egy paradoxonnal megfogalmazva: prédikációszövegek nélkül a pré- dikálás kontextusát kívánom jellemezni, hogy érzékeltessem, mi az értelme és tétje egy 17. századi református lelkész prédikációs statisztikájának.

A debreceni és a pataki kollégiumi nagykönyvtárak kézirattárai összesen 7 Ember Pál-kötetet tartalmaznak,11 melyeket már röviden jellemzett Harsányi István 1913-ös cikkében. Ember Pálnak ismerjük ezentúl még egy kéziratos kötetét, a Pápán őrzött naplóját, de az nem tartalmaz saját prédikációkat.12 A fentiek közül Harsányi korában még csak hatot katalogizáltak, a hetediknek azóta van jelzete, de ez csak halotti beszédeket tartalmaz, zömmel a lelkész losonci korszakából, és Révész Kálmán hagyatékából került be 1890 után.13 Az említett kötetek nagyjából egy szövegkorpusz köré szerveződött elemzéseket tartalmaznak (bibliai könyvek, például Máté, Márk, Thesz8 U6: A zászlós bárány nyomában, A magyar kálvinizmus 17. századi világa, Debrecen-Bp.: Kálvin Kiadó, DE Történeti Intézete, 2011 (Speculum Historiae Debreceniense [A DETörténeti Intézete kiadványai], 6), 164-170.

9 Csorba: Komáromi Csipkés György.. .„ i. m.

10 Nagyari József tábori prédikációi (1681-1683), kiad. Győri L. János, Debrecen, Kossuth, 2002 (Csokonai Könyvtár. Források. [Régi kortársaink] 9), 4.

11 Debreceni Ember Pál prédikációi, TTREK DRK Nagykönyvtár (Debrecen) Kézirattára, R 552;TIREK SRK Nagykönyvtára (Sárospatak) Kézirattára, jelzete: Kt. 261,262, 263, 264,1677.

12 Csorba Dávid: Debreceni Ember Pál kéziratos naplója a puritán Debrecenből, Könyv és Könyvtár 22-23 (2000-2001), 173-185.

13 TIREKSRK Nagykönyvtára (Sárospatak) Kézirattára, jelzete: Kt. 1677.

2016 - 3 Sárospataki Füzetek 20. évfolyam 65