Sárospataki Füzetek 20. (2016)

2016 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Csorba Dávid: Debreceni Ember Pál kéziratos prédikációinak tanulságai

Csorba Dávid

életművének kiadása, avagy egyetlen falu spirituális életének rekonstruálása prédikációk és kontextusuk bevonásával.3

A magyar viszonylatokban azonban az is jelentős eredménynek számít, ha meghatározható egy szöveg primér kontextusa. Arra is akad példa, hogy nem szövegekhez keresünk adatokat, hanem fordítva, a források utalásai mögött keressük az elhangzott beszédet: ilyen a szószéki ülésrendi vitája. Tudjuk, hogy Debrecennek a 17. században mindig több lelkésze volt, s a debreceni évkönyvekből látszik, hogy nem mindig ugyanaz beszélt a nagyobbik templomban, s eleve bizonyos sorrendben szolgáltak: ez onnan derült ki, hogy ebből a helyzetből konfliktusok szövődtek, melyeket a városnak, s részint az esperesnek kellett elrendeznie.4 Néhány esetben viszont mind a szöveget ismerjük, mind azt, hogy egyes kálvinista prédikátorok textusai hol és milyen kontextusban hangzottak el, mivel akkurátus módon egy-két évnyi beszédjük mellé feljegyezték azok helyszíneit s dátumait is.

Idős Köleséri Sámuel, előbb váradi tanár, majd Tokajból az ellenreformáció miatt menekült lelkész Debrecenben talált otthonra, s még az első évben kiadta válogatott beszédeit. Ezek egymáshoz sem textusválasztásban, sem az elmondás helyében, idejében nem illeszkednek: azaz az Arany alma című kötete olyan válogatott prédikációkat tartalmaz, amelyek puritán lelki értelmezést nyújtanak, a bibliai kegyes emberek példáit állítva az olvasó elé.5 Komáromi Csipkés György debreceni lelkész az Igaz hit című kötetében olyan beszédeket adott ki, melyeket 1658—1664 között mondott el.6 A szövegek az előző példával szemben tematikus elrendezésűek, és a kiadványban is sorba vannak szedve. Ebből egyértelmű a következtetés, kellett, hogy legyen olyan istentiszteleti forma (műfaj), ahol egy témát vagy egy problémát elemző kurzust tartva magyarázhatta végig a lelkész például az Úri imát vagy a Heidelbergi Kátét (etc.).7 Apafi fejedelem udvari lelkészei precíz emberek lehettek: Tofeus Mihály zsoltármagyarázatai előtt általában ott áll a dátum s a helyszín, innen tudjuk, hogy 1679 és 1683 közt hangzott el a teljes 150 zsoltár magyarázata. Itt is kellett, hogy legyen olyan alkalom, amikor a lelkész, csak bibliamagyarázatos alkalmat tartva, megtehette ezt. Míg azonban Komáromi Csipkés György esetén mindez rögzíthető, s a naptár

3 Áttekintésül I. The English Sermon Revisited, Religion, Literature and History 1600-1750, Ferrell, Lori A., McCullough, Peter (eds.), Manchester, New York, 2000 (Politics, Culture and Society in Early Modern Britain); Csorba Dávid: A 17. századi református prédikációk nemzetközi kutatástörténete, in Egyház és kegyesség a kora újkorban: Kutatástörténeti tanulmányok, Fazakas Gergely Tamás, Cs. D., et al. (szerk.), Debrecen, 2009 (A D. Dr. Harsányi András Alapítvány kiadványai, 13), 113-183.

4 Takács István: Debreczeni diárium [1680-1695], kiad. Csűrös Ferenc, Történelmi Tár, 1910,40,54, 59,65.

5 L. Köleséri Sámuel: Arany alma, azaz 30 prédikáció, Debrecen, Karancsi, 1673 (RMK 1,1144).

6 Komáromi Csipkés György: Igaz Hit, az az, Oily CCXLI. Magyar Prédikációk, Mellyekben A' Keresztyéni igaz Hitnek és Vallásnak minden ágazati (...) bé-foglaltatnak, Szeben, Szenei Kertész, 1666 (RMK 1,1042).

7 Csorba Dávid: Komáromi Csipkés György, a „megtébolyodott Notarius", in Prózai kegyességi műfajok a kora újkorban (Prédikáció, meditáció és imádság), Fazakas Gergely Tamás, Imre Mihály, Száraz Orsolya (szerk.), Studia Litteraria 52 (2013/3-4), 108-145.

64 Sárospataki Füzetek 20. évfolyam 2016 - 3