Sárospataki Füzetek 20. (2016)
2016 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Nagy Réka: Szabó Miklós (1907-1982) kéziratos hagyatékának egyháztörténeti vonatkozásai
Nagy Réka a magyarországi aktuális történelmi helyzet közötti szoros kapcsolatot. A középkori mintákra építő tanítást — melynek értelmében a magyar nép a zsidó néphez hasonlóan kiválasztott közösség, a magyarságot veszélyeztető ellenség Isten büntetése az elkövetett bűnök miatt, a bűnök megvallása és a nép Istenhez fordulása jelenti az egyetlen kiutat a kilátástalan helyzetből, mely meghatározta történelem- és nemzetszemléletünket - a reformátorok tették széles körben ismertté. A gyülekezetek által használt énekek, az igehirdetések, s majd később az irodalmi alkotásokon keresztül széles körben elterjedt szemléletmód aktualitását és erejét, mely különösen veszélyekkel teli történelmi helyzetekben éled újra, jól példázza Szabó Miklós kéziratos hagyatéka is. A Szabó Miklós kéziratos hagyatékának egy szeletében beazonosított nemzeti és felekezeti identitás közötti szoros kapcsolat tudatosítása nem mellőzhető az oktatási gyakorlatban sem. A reformáció, majd az ellenreformáció meghatározó időszakától nem elválasztható a sajátos magyar nemzeti önszemlélet, melynek gyökerei a református lelkipásztorok, kifejezetten a gyászévtized alatt üldözést szenvedett lelkipásztorok bibliai előképeket figyelembe vevő írott és szóbeli valóság- és helyzetértelmezéseire vezethetők vissza. Az általuk megalapozott, a prédikációs gyakorlat által is széleskörűen ismertté vált történelem- és nemzetszemléletet éltették és tették általánosan ismertté a klasszikus magyar irodalom nagyjai a nemzeti ébredés időszakát, a nemzetállamok létrejöttét jelentő 19. században. Elégséges ezen a ponton utalni Kölcsey Ferenc alkotására, a Himnusza, melynek történelemszemlélete a 17. századi prédikátorok szövegeit idézi. A magyar irodalom, történelem és egyháztörténet tanítása során fontos ennek a bibliai alapú létértelmezésnek a megismertetése. Tagadhatatlan, hogy az egykori vagy az aktuális történelmi események bibliai párhuzamokra építő magyarázata nem jelent veszélytelen vállalkozást. Különösen az eltúlzott, kizárólag evilági szempontokat figyelem előtt tartó, nemzetközpontú politikai ideológiával áthatott időszakokban profanizálódott, üresedett, üresedhet ki ez a létértelmezési minta. Azonban ha az egyéni és közösségi élet szintjén bűnvalláshoz és az igaz Istenhez való forduláshoz vezet, mint ahogy az a Mohács utáni időszakban történt, olyan erőforrás, mely a nemzet földi épülésén túl annak lelki megelevenedését is szolgálhatja. 58 Sárospataki Füzetek 20. évfolyam 2016 - 3
