Sárospataki Füzetek 20. (2016)

2016 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Nagy Réka: Szabó Miklós (1907-1982) kéziratos hagyatékának egyháztörténeti vonatkozásai

Szabó Miklós (1907-1982) kéziratos hagyatékának egyháztörténeti vonatkozásai

kap(hat)ott a nemzeti identitás felmutatása. Ilyen helyzetekre szóbeli visszaemlékezések, adott esetben a regionális sajtó híradásai utalnak, ahogy ezt a szilágybagosi Himnusz-éneklők peréről tudósító közlemény is igazolja.12 13 Az elődök, a személyes történetek mesélése szintén identitásmegerősítő funkciót tölthetett be. Az egyházi alkalmak, az istentiszteletek szintén olyan fórumot jelentettek, ahol a vallás gyakorlása mellett, azzal együtt lehetőség adódott a hatalom által propagált identitásmintával szembeni ellen-identitás13 felmutatására, ahogy erre a helytörténetben feljegyzésre került egyik epizód is utal:

„ Visszatérve gondolatban a 22 éves román megszállásra, eszembe jut egy kis epizód: Ugyanis a román nemzeti ünnepeken — tekintet nélkül, hogy milyen napra esik — a helyb. román hatóság kötelezte egyházunkat, hogy az ilyen ünnepeken harangoztasson és szabályszerű alkalmi istentiszteletet tartson. A híveknek pedig kötelességük templomba menni. Többek közt Károly román király születése napjára gyülekeztünk így össze. Gyülekező éneknek ki volt téve a 61. zsoltár. Es itt nem hagyhatom el, az öreg ig. tanító és ref. kántor, Bodola Lajos turpisságát, aki mikor az énekkel elérkeztünk a 6. vershez, hogy: „Országa érjen sok időt”ezt a versét kihagytuk és nem énekeltük, hanem bekezdett az utána következő ének versszakba, persze ezt a jelenlevő román tisztviselők nem vették észre, csak mi néztünk össze némán, sokatmondóan.” (SzM, Szilágybagos község és egyház története. 154—155.)

Szabó Miklósnak ebben az időszakban született versei igazolják a történelmi érdeklődés felerősödését. Kézirataiban utalás történik azokra a forrásokra (történelmi és szépirodalmi munkák, tankönyvek), amelyek segítségével bővítette a magyar nemzet történelmére vonatkozó ismereteit. A történelmi ismeretekben való előmenetelét szemléletesen példázzák a kis magyar világ időszakában írott versei, amelyek többszöri nagy létszámú hallgatóság előtti elhangzása a lokális közösség számára is szolgálata a nemzeti és felekezeti identitás megerősítését. Az ebben az időszakban írott versek szembeötlő sajátossága a zsidó történelemre való hivatkozás, a bibliai események és az aktuális magyar események közötti

12 Szilágyság 1936. március 27., 5. - Különfélék (rovat): Himnuszéneklők büntetőtárgyalása: „A múlt év októberében történt, hogy Kincses G. Péter boghi^-i lakos Boér Dániel, Kincses G. Mihály, Ősz Mihály, Ősz Pál, Sámi József, Kovács József, Budai Bálint, Kincses Péter, Kátai Ferenc, Nagy András, Kincses Gazsi Mihály, Nagy Lajos, Nagy T. Lajos, Lukács András, Orsós András, Máté József, Lukács Sámuel, Somogyi Bálint, Kincses Zsigmond, Orsós János és Boér Samu szintén boghi$-i lakosokat vacsorára hívta meg. Vacsora után jókedv kerekedett, úgy hogy Dorha Andrei ottani csendőrőrmester tanúvallomása és az általa kiállított jegyzőkönyv szerint az összegyűltek a magyar himnuszt kezdték énekelni. A himnusz éneklésébe a jegyzőkönyv szerint Boér Dániel kezdett bele, mire a jelenlévők felemelkedve székeikről, együtt énekelték tovább. A helyi Törvényszék II. Szekciója a napokban tárgyalta az ügyet, amikor is a vád- és védőbeszédek után a vádlottakat Kincses G. Péter és Somogyi Bálint kivételével (akik nem jelentek meg a tárgyaláson), bűnösnek nyilvánította és államellenes magatartás címén 200 lej fő és 100 lej mellékbüntetésre ítélte, Kincses G. Pétert pedig a vád alól felmentette. Somogyi Bálint ügyének tárgyalását - tekintve, hogy a vádlott a tárgyaláson nem jelent meg - a Törvényszék elnapolta."

13 Assmann, Jan: A kulturális emlékezet, írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban, Fordította Hidas Zoltán, Budapest, Atlantisz Könyvkiadó, 2004,152.

2016-3 Sárospataki Füzetek 20. évfolyam 53