Sárospataki Füzetek 20. (2016)
2016 / 1. szám - RECENZIÓ - Győri István: Kosztasz Emmanuilidisz: Pál apostol imádságai
Győri István hogyan és miért imádkozik. A magyarázott igeszakaszok a következők: Róm 1,8- 10; 1,21; 8,15.26-27; 10,1; 12,12; 14,6; 14,11; 15,5-6; 15,13; 16,20.24; 16,25-27; lKor 1,4-8; 14,13; 14,14; 14,15; 14,18; 15,57; 2Kor 1,3-4; 1,11; 9,11-12; 9,14-15; 12,8; Ef 1,15-19; Ef 2,18; 3,12; 6,18-20; Fii 2,19; 4,6; 4,19-20; Kol 1,9-12; 4,2; Kol 4,12-13; IThessz 1,2-3; 2,13; 5,23; 2Thessz 3,1-2; 3,16; lTim 4,4-5; 2Tim 1,3; 1,16-18; 4,14; Filem 4,7; Zsolt 66,18; És 59,1-2; lPét 5,5-6; Lk 18,9-14, Mt 6,4- 15; lPt 3,7; Jak 4,3. Ezek után a szerző magyarázati módszerét néhány jellemző szemelvénnyel szeretném bemutatni. A 9. oldalon ezt írja a Róm 1,21 magyarázataként „Isten megmutatta magát az embernek a teremtésben, de az emberek akkor is és most is készek arra, hogy használják a teremtett világ javait és Isten áldásait, de arra már restek, hogy ezért dicsőítsék Istent és hálát adjanak neki. Amikor imádkoztok, vigyázzatok, hogy ne csökkenjen le a dicsőítés és a hálaadás.” A 17. oldalon az lKor 9,11-12-höz ezt írja: „a szegények megsegítésére adott áldozat nem csak az ő szükségeiken segít, de alkalmat is ad arra, hogy még több hálaadás szálljon fel Istenhez, hiszen minden áldásnak a forrása őnála van.” Ugyanitt a 2Kor 12,8-hoz ezt írja: „ahogy az Úr háromszor imádkozott a Gecsemáné kertben, Pál is háromszor kérte, hogy távozzon el a tüske a testéből. Kérésére ugyan nemleges választ kapott, de megkapta Isten kegyelmének a bizonyosságát, ekkortól Pál éjjel és nappal a többiekért imádkozott, ez volt az egyetlen, amikor önmagáért imádkozott.” A 39-40. oldalakon az IThessz 5,23 magyarázataként ezt írja: „az apostol bensőséges imája ez, aminek témája a teljes ember teljes megszentelődése.” Itt exkurzusként a magyar olvasók számára meg kell jegyezni valamit. Elterjedt az a felfogás, hogy az ember a test-lélek-szellem fogalmaival írható le. Ez a szóhasználat a külföldön, elsősorban az Evangéliumi Iratmisszió által kiadott könyvek által került be az egyházi szóhasználatba. Valójában azért volt erre szükség, hogy a németben és angolban használatos szavakat: Fleisch — Seele — Geist, illetve flesh — soul — ghost szóról szóra lefordítsák. Ennek alapján született meg Szentlélek helyett a szent Szellem megfogalmazás, ami teljesen idegen a bibliafordításainktól, és félreérthető is, hiszen a köznyelvben a szellem egészen mást jelent: vagy kísérteiét, vagy valami intellektuális dolgot, pl. szellemi munka a fizikai munka ellentéteként. Szerencsére nem is honosodott meg szélesebb körben ez a szóhasználat, ráadásul ennek javaslói általában arra hivatkoztak, hogy ez felel meg a bibliai szóhasználatnak, ahol is a pneuma, a pszüché és a szarksz szavakat találjuk. A valóságban azonban az újszövetségi szóhasználat ennél sokkal árnyaltabb, jó példa erre ez az igehely, itt is láthatjuk, hogy Pál a teljes ember megszenteléséről beszélve a ocopoc, tp'uXrl és xtvsupa fogalmakat használja. „Isten munkája nem a részleges, hanem a teljes megszentelődés Isten a mennyei Atya Jézus Krisztus által, és akik őt szeretik, megtelhetnek ezzel a reménységgel, hogy a megszentelés munkáját nem csak elkezdte, de be is fejezi az őt szeretők életében, teljesen átformálva őket.” Már ez az ismertetés is segítség lehet abban, hogy jobban megismerjük az imádságról szóló bibliai tanítást, készíthetünk akár egy bibliaóra-sorozatot belőle, igazodva a szerző eredeti ajánlásához, aki egyháza imádkozó tagjainak ajánlja könyvét azzal 108 Sárospataki Füzetek 20. évfolyam 2016 -1
