Sárospataki Füzetek 19. (2015)
2015 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Hörcsik Richárd: A Sárospataki Református Kollégium a rendszerváltás idején
A Sárospataki Református Kollégium a rendszerváltás idején törvények megszületnek. ”55 Végül is a márciusban megkötött megállapodás - ennek megfelelően - részletesen tartalmazta a visszaadandó ingatlanok listáját. Az más kérdés, hogy a Bizottságnak elég fejfájást okozott az épületek egy részének a leromlott állapota. A másik legtöbb gondot a pénzügyi átvétel előkészítése jelentette. Ahogy a felek az asztalhoz ültek, egyre jobban látszott, hogy a júliusi átvétel után komoly pénzügyi nehézségekre kell számítani. Ugyanis a Tanács az államtól kapott támogatást nem mind költötte a Gimnáziumra, hanem ebből a forrásból más oktatási intézményt is finanszírozott.55 56 Valamint az is világossá vált, hogy az egyház majd kevesebbet fog kapni egy diák után, mint korábban kapott a Tanács. A Pénzügyminisztérium a Belügyminisztériummal egyetértve 1990. május 17-i levelükben azt javasolták, hogy függetlenül a júliusi tulajdonosváltozástól, a Városi Tanács augusztus 31-ig finanszírozza az intézményt.57 A vegyes bizottság végül is elfogadta, hogy a Tanács erre a két hónapra csak a béreket és járulékait, valamint a közüzemi díjakat fizeti ki. A Gimnáziumnak a két hónapos ingatlanok felújítására költött másfél millió forintot vissza kellett fizetnie. A szeptember 1-től életbe lépett új költségvetést év végéig mintegy 32.248.452 Ft-ban határozták meg. Az állami támogatás az 1990. évi XXIV. tv értelmében került folyósításra, ami viszont a teljes szükséglet 54,4 %-át biztosította, és a 7,3 % saját bevétel mellett közel 12.338.886 Ft hiány jelentkezett (38,3 %). Ez bizony komoly fejfájást okozott, annál is inkább, mivel az állami támogatás - országgyűlési képviselőként többszöri sürgetésem ellenére is - csak október végén érkezett meg. Ekkor mutatkozott meg igazán elsőként, hogy milyen pluszt jelent az egyházi fenntartás. Míg korábban éveken keresztül az állam által adott fejkvótából a Tanács csak elvett, addig az új fenntartó kiegészítette részben saját, másrészt az amerikaiak által folyósított forrásból az intézmény költségvetését. Jól látszott ez a tendencia a kollégium volt épületeinek elmúlt évtizedek alatti karbantartásával és egyáltalán fejlesztésével kapcsolatban is. A harmadik legköltségesebb ágazatot a kollégium épületeinek a felújítása jelentette. A Gazdasági Bizottság előzetesen felmérte az épületek állagát, tárgyalásokat kezdett a többi bizottsággal és természetesen a gimnáziumi igazgatóval, hogy a szeptember 1-ei zavartalan évkezdéshez melyek a legszükségesebb felújítások, amiket el kell végezni. A bizottság megállapította, hogy ezek költségei mintegy 8,5 millió forinttal fogják növelni a kollégium költségvetését.58 A legnagyobb tételt a Kazinczy utcai internátus és a Kolos-ház felújítása jelentette. De jelentős összegeket kellett a gimnáziumi és a többi internátusra is költeni. 55 SRKLt. R. F. V. 2/2.1991.06. 09. 3. pont 56 A Tanács eddigi gyakorlatának megfelelően a gimnáziumi tanulók után kapott összegből, 52,3 millió Ft, a városban lévő más iskolák céljaira használt fel jelentős összeget, 14,5 millió Ft. 57 Tájékoztató a Sárospataki Református Kollégium Gimnáziumának pénzügyi helyzetéről. Készítette Déry Zoltán. SRKLt, R. F. V. 2/2, Igazgató Tanács 1990/I dosszié. 58 uo. Feljegyzés... a Gazdasági Bizottság 1990. július 14-ei határozatairól. 2015-4 Sárospataki Füzetek 19. évfolyam 153
