Sárospataki Füzetek 19. (2015)
2015 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Hörcsik Richárd: A Sárospataki Református Kollégium a rendszerváltás idején
Hörcsik Richard való tanácskozásnak és az átvétel, helyesebben visszavétel lehetőségének is, Hogy 1.1 van-e igény a sárospataki általában az Egyezményben szereplő úgynevezett történeti iskolák egyházi kezelésébe vételére az egyházon belül, egyszerűbben, lesznek-e ennek az iskolának elegendő számban növendékei, 2J Rendelkezik-e az új fenntartó megfelelő oktató, nevelő személyzettel és 3./ biztosítani tudja-e a fenntartó, azaz az egyház, pontosabban a kerület azt a pénzügyi alapot, amelynek segítségével az iskola nemcsak átvehető, hanem fenntartható is? Ha ezekhez az alapkérdésekhez hozzávesszük a negyediknek, 4J az átvétellel, fenntartással összefüggő, azoktól elválaszthatatlan szervezeti kérdéseket, akkor nagyjában előttünk áll a visszaállítással kapcsolatos kérdések teljes területe.” Ezzel elérkezett a nyílt válaszoknak az ideje, amit nem lehetett tovább halasztani. Válasz azokra a kérdésekre, amik az elmúlt pár év tárgyalásai során sokszor előkerültek. Lesz-e elegendő anyagi forrása a Kerületnek a fenntartáshoz? Erre a Közgyűlésen megjelent amerikai képviselők nevében Jacob E. Nyenhuis adhatott kielégítő információt, az Amerikában beindult pénzgyűjtésről. Azt a kérdést pedig, hogy tudniillik, van-e társadalmi igény a visszavételhez, a rendszerváltás eseményei, azaz a történelem már megválaszolta. Maradtak az iskola működtetésével kapcsolatban felmerült aggályok, akár a tanárok vagy a diákok esetében. Hogyan és kik fogják megszervezni a gimnáziumban a református oktatás és nevelés elvei szerint az iskola, illetve az internátusok mindennapjait? A közgyűlésen erre is megszületetett a válasz egyelőre azzal, hogy megválasztották az ideiglenes Igazgatótanácsot, ami alig egy hónap múlva, 1990. január 12-én kezdi meg az aktív munkát,39 ahol máris megválasztották az átadás-átvétel lebonyolítását végző vegyes bizottság tagjait. Az Igazgatótanács elnöksége egybeesett az egyházkerületével, vagyis Kürti László és Ujszászy Kálmán személyével. A lelkészi tagok között találjuk a következőket: Benke György, Czinke Zoltán, Denke Gergely, Horváth Barna, dr. Mészáros István, Szentimrei Mihály, dr. Szőnyi György, Takács Béla és Victor István. A világiak pedig: Darányi Lajos debreceni zenetanár, dr. Deák Gábor Miskolcról, Halásziné Iski Ildikó nyíregyházi tanárnő, dr. Koncz Gábor, Ködöböcz József, dr. Mátyás Péter, Palumby Gyula Miskolcról, Szabó Csaba Budapestről, dr. Szabó Gábor professzor Debrecenből, dr. Szathmáry Béla bíró, Sátoraljaújhelyből. A gimnáziumból dr. Trócsányi Miklós igazgatót, akit szintén most választottak meg és dr. Derda Istvánt, valamint Sipos István tanárokat delegálták. Az alapítvány részéről Béres Ferencet és ifj. Újszászy Kálmánt, az amerikai alapítványból pedig Bertalan Imrét és Osterhaven professzor urat hívták meg. A tagok összeállításánál domináns volt az „öreg diák” státusz. A lelkészi tagok nagy többsége a püspökkel állt munkaviszonyban, a világiak közül pedig többen ápoltak jó viszonyt vele. így Kürti László dominanciája a későbbiekben nem kevés 39 SRKLt, RFV 2/2. Igazgatótanácsi dosszié, 1990/1. 148 Sárospataki Füzetek 19. évfolyam 2015 - 4
