Sárospataki Füzetek 19. (2015)

2015 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Hörcsik Richárd: A Sárospataki Református Kollégium a rendszerváltás idején

A Sárospataki Református Kollégium a rendszerváltás idején

ismerte, hogy az egyházi iskolafenntartóval kötött külön-megállapodás jelentős befolyást, mérlegelési jogot biztosít a tanügyigazgatásnak. Az 1990-es oktatási törvény szerint a helyi tanács vagy a Művelődési Minisztérium dönti el, hogy az adott településen az állami oktatás feladatainak ellátásához kell-e magániskola, s a Művelődési Minisztérium egyes munkatársai szerint a támogatás csak az Művelődési Minisztérium engedélyének birtokában járt.14 Az egyházakról szóló 1990/IV. törvény azonban végül megszorítás nélkül garantálta a teljes normatívát az egyházi iskolafenntartóknak. Az 1990-es tavaszi választások után, ahogy ez várható volt, nemcsak az egyházak, hanem az ún. egyházias értelmiség iskola-szervező aktivitása is felgyorsult.

3. Az ÚJRAINDULÁST ELŐSEGÍTŐ TÉNYEZŐK

Az 1951/52-ben államosított Kollégium újra egyházi kezelésbe vételének - a rendszerváltozás folyamatában — számos jelentős támogatója volt. Érdemes számba vennünk azon intézményeket, egyesületeket és társaságokat, akik elősegítették a visszavétel gondolatát. Akár itthon, akár külföldön számukra a közös kapcsot: a történelmi Református Kollégiumhoz való erős kötődés jelentette.

Ezen civil szervezetek szinte azonnal felismerték azt a történelmi lehetőséget, amit a nyolcvanas évek közepétől az enyhülés hozott, az ún. peresztrojka gorbacso- vi politikája magyarországi leképződése jelentett. Itthon ehhez az egyesületi törvény újraszabályozása adta meg a törvényi feltételeket.15 Míg külföldön a Grósz- és a Németh- kormány „kényszerű” nyugati nyitása hozta meg a hatékony segítés lehetőségét.

3.1. A Sárospataki Öregdiákok Baráti Körei adták a legrégebbi „társadalmi hátterét” a kollégiumi gondolatnak. Az öregdiák baráti körök közül az első Budapesten jött létre, majd Miskolcon, Debrecenben, Nyíregyházán, Sárospatakon, Ozdon is megalakultak és működtek ezek a jogi személyiség nélküli társaságok.16 Dr. Harsányi István kezdeményezésére az 1960-as évektől először asztaltársaságként, később a Hazafia Népfront keretében működő budapesti társaság bizonyíthatóan minta, bátorító erő, módszertani segítség volt számos civil szerveződés létrejöttéhez.

A budapesti egyesület prominens tagjai - mint Harsányi István, Béres Ferenc, Pécsi Sándor, stb. — már 1968-ban megmutatták igazi erejüket, amikor a velük egyetértő volt pataki diák politikusokkal tevékenyen lobbiztak Sárospatak újra várossá nyilvánításáért.

De a budapesti mellett a miskolci egyesület is jelentős befolyással bírt a megyei állami vezetőknél. Palumby Gyula, Deák Gábor, illetve Ujszászy László és Prónay

14 Heti Világgazdaság, 1990.23. június 9.19.

15 1989. január 24-én hirdették ki az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvényt, amely ismét lehetővé teszi a szabad egyesületalapítást.

16 Koncz Gábor: Alapítványunk bölcsőjénél, in A Sárospataki Református Kollégium Alapítvány első tíz éve, 1989-1998. Sárospatak, 1999.9.

2015-4 Sárospataki Füzetek 19. évfolyam 141