Sárospataki Füzetek 19. (2015)

2015 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Hörcsik Richárd: A Sárospataki Református Kollégium a rendszerváltás idején

A Sárospataki Református Kollégium a rendszerváltás idején

— „Ezzel tartozott minden politikai erő a nemzetnek, ezzel kívántuk európaiságunkat megmutatni, és ezzel vívtuk ki a világ elismerését.”4 A sokak által emlegetett gorba- csovi peresztrojka hazai térnyerésének köszönhetően 1989 nyarára egyértelműen a pártállami intézményrendszert radikálisan felszámolni akarók kerültek döntési pozíciókba.

A rendszerváltozás folyamatában hatályon kívül helyezték az egyházak működését korlátozó jogszabályokat és intézkedéseket is. A Németh-kormány javaslatára az Elnöki Tanács 1989. június 30-i rendelete jogutód nélkül felszámolta az Állami Egyházügyi Elivatalt, megszüntette az állami hozzájárulás kötelezettségét az egyházi állásokhoz.5

Július 1-jével megszűnt az egyházi kiadói tevékenység és az egyházi sajtótermékek ellenőrzése.6 Az állam már nem rendelkezett a továbbiakban speciálisan egyházi területre érvényes igazgatási jogokkal. Ugyanekkor a 66/1989. MT sz. rendelet kibővítette a művelődési miniszter feladatkörét: mindazokat a jogokat, amelyeket az egyházakkal kapcsolatban az állam gyakorolhat, a művelődési miniszterre ruházta.7 E feladatok koordinálására Glatz Ferenc művelődési miniszter 1989. július 1-jén felállíttatta a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Egyházi Főosztályát, aminek elnevezése 1990-ben Egyházi Kapcsolatok Főosztályára, majd Egyházi Kapcsolatok Titkárságára módosult.

A rendszerváltozás első szakaszában, az átmenet hónapjaiban kapott szerepet az 1989. október 20-án létrehozott közös állami-egyházi tanácskozó testület, az Országos Vallásügyi Tanács. Elnöke Németh Miklós miniszterelnök volt, aki a tanács megalakulásakor beszédében „megkövette az egyházakat az ellenük elkövetett bűnök miatt.”8

A magyarországi egyházak, felekezetek szabad működésének utolsó formai akadályai az 1948-ban és 1950-ben kötött megállapodások voltak. Számukra ez volt a rendszerváltás kézzelfogható mérföldköve, amikor 1990. február 6-án Németh Miklós miniszterelnök és Paskai László bíboros, esztergomi érsek prímás közös nyilatkozatban hozták nyilvánosságra, hogy kölcsönösen semmisnek tekintik az 1950. augusztus 30-án aláírt egyezményt. 1990. március 19-én pedig Kocsis Elemér, a zsi4 Pozsgay Imre: 1989 - sorsdöntő lépés a demokrácia felé, in Kurtán Sándor, Sándor Péter, Vass László (szerk.) Magyarország politikai évkönyve, AULA-OMIKK, 1990.54.

5 Vallás és egyház a rendszerváltozás után Magyarországon, Ökumenikus tanulmányi füzetek,

6. szám, 1993. december, 11.

6 Megszűnt az egyházak azon kötelezettsége, amelynek értelmében egyetértést kellett beszerezniük a helyi tanácsoknál, ha istentiszteletre szánt épületet kívántak kialakítani. Megszűnt az előzetes állami hozzájárulás azon esete, ha külföldiek magyar egyházi főiskolára kívántak felvételt nyerni.

7 Ezek: az állami költségvetésből az egyházpolitikai célú eszközökkel való gazdálkodás, a felekezetek állami bejegyzése, az egyházak és az állam közötti kapcsolatok alakítása, az állam egyházpolitikai céljainak megvalósítása.

8 Vallás és egyház... 12.

2015-4 Sárospataki Füzetek 19. évfolyam 139