Sárospataki Füzetek 19. (2015)

2015 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Fodorné Nagy Sarolta: Megmarad a szeretet. Életképek az aradi vértanúkról és özvegyeikről

Megmarad a szeretet. Életképek az aradi vértanúkról és özvegyeikről

[.. JDessewjfyvel együtt délután Aradra értünk, 5 a várban helyeztettünk el. [...] Kétnapi hiú várakozás után délután végre megjelent egy dzsidástiszt egy nyílt levéllel tőle [feleségétől]. Átfutottam a kedves sorokat — nem engedik, hogy meglátogasson. Fájdalmam nagy volt, de összeszedtem magamat, ne Legyen a tisztnek diadala rajta — gondolám magamban —, és nem is volt. Néhány sorban válaszoltam. A távozó után az ajtó becsukódott. Összegörnyedtem mélyen égető fájdalmamban, szememből könnyek perdültek ki. El voltam választva a világtól, s ami nekem e világon legkedvesebb, nőmtől. [...] Egyedül voltam e világon! Hagyjuk ezen első napokat, éveket raboltak el életemből.31 32

A szeretet megbékül múltjával. Ha valaki onnan „hárpia”-ként tekint vissza rá, békejobbot nyújt neki. Ha az változni nem akar, a szeretet akkor is békességre jut, mert megtetette a magáét, a többit az Igazán ítélő re bízza.

Lázár Vilmos reménykedés és a halálközelség között vívódott, de feleségét bátorította: „De légy, mondom, erős, légy nőm, miként én férfiú. ’32 Október 5-én az alábbi búcsúlevelet írta (részlet):

„Kedves szentem, egyetlen Marim! Mindenem e földön! [...] aki szívem minden hézagját bírtad [...] Isten Veled! Isten veletek! Szeretném beléd lehelleni utolsó sóhajtásom — de az úgyis megfog történni. Az Isten, aki még sohasem hagyott el, most sem fog elhagyni. [...] Képzeletemben dobogó szívemhez szorítlak, csókollak. Vilmosod

[...]Kedves gyermekeim! jók legyetek! Szeressétek egymást! Éljetek anyátokat vigasztalva, szeretve. — Szerető apátok Vilmos.33 ... Pedig nem is édesgyermekei voltak...

Az egyik szív kipótolja a másik „hézagjait”. A szeretet közösnek tekinti a gyermeket, ha már úgy döntött, hogy összeköti életét a másikkal. Amikor a szeretet bevonja köreibe a körülötte élőket, akkor tapasztalja, hogy „mégis van hely”, még több hely van, még többen beférnek a törődésébe. A szeretet nem tartja ridegtartáson övéit, érinti, öleli, csókolja, testközelbe engedi őket.

31 Lázár Vilmos 1849-i honvéd ezredes aradi várfogságában kivégeztetése előtt írt emlékirata. Fordította: Matolay Etele (1883), in Katona, i.m., 177.

32 Lázár Vilmos levele feleségének, in Katona, i.m, 210.

33 Lázár Vilmos levele feleségének, in: Katona, i.m., 211.

2015-4 Sárospataki Füzetek 19. évfolyam 119