Sárospataki Füzetek 19. (2015)
2015 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kovács Áron: Nyelvében élő nemzet. Egy toposz szerepe az 1840-es évek erdélyi román politikai gondolkodásában
Kovács Áron volt a kezdetektől helyesírása, de ez nem jelenti azt, hogy nem írtak, a nyelv szabályai folyamatos használat során fokozatosan alakultak ki.58 Összefoglalva tehát mindazt, amit a fentiekben bemutattunk, a nyelvében élő nemzet toposza nem csak a magyar, hanem a román gondolkodásban is nagy szerepet játszott az 1840-es években. A nemzetet az általunk bemutatott tíz évben a szerzők mint organikus egységet kezeltek, melynek életében kulcspozíciót töltött be a nyelv. Kommunikációs eszköz szerepén túllépve - nem kis mértékben Herder és a 19. század természetjogi gondolkodói hatására - a nyelv speciális tudás hordozójává vált. Elvesztésével a nemzet fejlesztésének egyetlen módja - a kultúrán és literatúrán keresztüli előrehaladás — is elveszne, az általa hordozott morál hiányában pedig az emberek egymás közötti kapcsolatainak szabályai is eltűnnének, egyes szerzők szerint egyenesen felborítva ezzel a társadalom szervezetét. Ahogyan a nyelv elvesztésének negatív hatásait felismerték a 19. század közepének román szerzői, úgy ébredtek rá a fejlesztésében rejlő lehetőségekre. Ennek eredményeként tulajdonítottak az íróknak megkülönböztetett szerepet, és gondolkodtak a nyelv funkcionális modernizálásáról, fordítási, szókincsbővítési és a helyesírást meghatározó programokat kidolgozva. Abstract „ The nation lives through its language”. The role of a topos in the Transylvanian Romanian political thinking of the 1840’s. One of the most profound change of the Transylvanian Romanian political life took place in the period of the 1830 s and 1840’s. The structure of the political elite, as well as it’s communication was reshaped in the two decades before the 1848 revolution. A new generation of the political elite - trained mostly in Blaj, but already lay people —, took the leading role of the Romanian bishops. As Zoltán I. Tóth, a well known researcher of the period wrote, the „stagnation” of the political life ended in the 1830’s. After the foundation of Foaia Duminicii in 1837, and the Foaie pentru minte, inimá si literatum and Gazeta de Transilvania in 1838, the new ideas reached a wider publicity. With this, a new era began in the life of Transylvanian Romanian political literature. One of the most important field in this process was the functional modernisation of the Romanian language. The article aims to answer the question, what role did language play in the Transilvanian Romanian political thinking of the 1840’s. It examines the philosophy of making language, the use of translations in this process, as well as the extension of vocabulary and the role of the ABC. Through this it highlights the importance of language in the field of modernization. 58 A din Ungaria, Romániiin privinfa literaturei, 2. rész, 201 -202. 106 Sárospataki Füzetek 19. évfolyam 2015-4
