Sárospataki Füzetek 19. (2015)
2015 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kovács Áron: Nyelvében élő nemzet. Egy toposz szerepe az 1840-es évek erdélyi román politikai gondolkodásában
Kovács Áron csak kisebb „nemzetek” beolvasztására került sor, akik vallásilag sem különböztek. Mivel az erdélyi románok egyik fent említett példának sem felelnek meg, erőszakos asszimilációjuk lehetetlen.16 A nyelv Barifiunál felvázolt politikai szerepe generációjának szinte minden tagjánál megfigyelhető. Az 1848-49-ben majd oly fontos szerepet játszó Simion Bárnufiu hasonlóan gondolkodott a nyelv jelentőségéről, mint George Barifiu, azonban némely ponton lényeges eltérések találhatóak kettejük érvrendszere között. Már Ba- rifiúnál megfigyelhető a tendencia, hogy a nemzeteket, mint individuumokat kezeli, Barmi fiúnál viszont ez kiegészült egy speciális jogi gondolkodással, miután a nemezetekre, mint kollektív jogokkal rendelkező csoportokra is tekintett. Mit is jelentenek tehát egy nép jogai? Bárnufiu kora természetjogi gondolkodóihoz hasonlóan a törvények két szintjét különbözteti meg: a klasszikus, ember alkotta törvényeken kívül léteznek a morál és a bölcsesség törvényei is. Ez utóbbiak parancsait mindenkire kötelező érvényűnek tekinti, és nem ismer olyan hatalmat a világon, mely felettük állna. A mindennapi politikának is alá kell magát rendelnie ennek az alapelvnek. Ilyen alapvető jogként tekint a népek létezésére, élethez és tulajdonszerzéshez való jogukra.17 Mind az életéhez, mind a tulajdonához való jogában minden nép egyenlő, ezért mind kötelesek hagyni a másik békés fejlődését, és segíteni azt. Egyik sem akadályozhatja meg a másik gyarapodását, növekedését, és nem gyilkolhatja meg egyik a másikat.18 Itt érünk el ahhoz a ponthoz, ahol összekapcsolódik a nyelv elvesztésének és a nemzethalálnak a gondolata Bárnufiunál. Bárnufiu a kulturális javak között legértékesebbnek a nyelvet tartotta. A nyelv kulcsszerepet játszik az emberi természet kialakulásában: „a beszéd ereje, mely a kulturális terveket szüli, örökre mozdulatlan maradna, ha nem lenne a nyelv, a nyelven keresztül testesül meg az emberi szó, és mutatkozik meg a világban. ”19 Az emberi gondolatok, így a kulturális tervek is, e közvetítik a tudományt, rajta keresztül virágoznak a művészetek, és fedezik fel az emberek a vallást. Ezek nélkül az államok szárazak, élet és szépség nélküliek lennének, morál és vallás nélkül pedig a társadalom se lenne több ijedt lények gyülekezeténél. A nyelv így Bárnufiu értelmezésében — hasonlóan ahhoz, ahogy azt Victor Neumann Herder esetében megmutatta — már túlmutat egy szimpla kommunikációs csatorna szerepén, és az emberré válás és a társadalommá szerveződés kulcsa lesz.20 Amennyiben valakit 16 Barif, Románii 51' maghiarismul, i.m., (2. rész), 73-74. 17 A népek által megszerezhető tulajdon jellegét tekintve lehet külső és belső. Belső tulajdonnak számítanak például a tudományok, a nyelvek, az anyanyelv, a művészetek. 18 Bárnufiu, Simion: Unu documentu pentru limba romána din an 1842.0 tocmealä de rufine fi o lege nedreapta, (2. rész), Foaiepentru minte, inimáp literaturá, XV. évfolyam, 39. szám, 1853. szeptember 30. 295-296. 19 Bárnufiu, Simion: Unu documentu pentru limba romána din an 1842. O tocmealä de rufine fi o lege nedreapta, (1. rész), Foaie pentru minte, inimá p literaturá, XV. évfolyam, 38. szám, 1853. szeptember 23. p. 286. 20 Neumann, Victor: Neam, popor sau nafiune? Despre identitáple politice europene, Bucurefti, Curtea Veche, 2005, 56-60. 98 Sárospataki Füzetek 19. évfolyam 2015-4
