Sárospataki Füzetek 19. (2015)

2015 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Oláh Róbert: Kaposi Juhász Sámuel és ifjabb Csécsi János arcképeinek forrása és hitelessége

Oláh Róbert

A szintén öntudatos humanista Szenei Dictionarium Latinoungaricumának (1604) egyes példányaihoz Heinrich Ulrich nürnbergi rézmetszővel készíttetett karakteres portrét.5 A szótár megjelenésekor mindössze 30 éves szerzőről fennmaradt egy későbbi ábrázolás is az Institutio-fordítás (1624) rézmetszetes címlapján.6 Felmerült továbbá, hogy a Tiszántúl legjelentősebb 16. századi püspökének, Melius Juhász Péternek a mellképét metszették az 1563-ban, Debrecenben kinyomtatott prédikációgyűjteménye (RMNy 194.) címlapjára, a zászlós bárányt ábrázoló nyomdászjelvény fölé, ám ennek hitelességét cáfolták.7 Bánfi Szilvia egy készülő tanulmányában ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a szerzőre való képi utalás nagyon is jellemző volt Raphael Hoffhalter gyakorlatára.8 Hosszan sorolhatjuk az egyház-, az irodalom-, vagy a művelődéstörténetben meghatározó személyeket, akiknek vonásait sosem ismerhetjük meg: Miskolci Csulyak István, Apáczai Csere János, Tolnai Dáli János, Geleji Katona István, Medgyesi Pál, Komáromi Csipkés György. A korszak nemességet nyert egyházi értelmiségijeinek (Martonfalvi Tóth György, id. Köleséri Sámuel, Szilágyi Tönkő Márton) címeres levelén megjelenő, lelkészi öltözetet viselő alakokkal kapcsolatban Csorba Dávid állapította meg, hogy a címer tulajdonosa helyett inkább annak jelképiségét, társadalmi pozícióját jelzik.9 A 17. század végéig példaként a gályarabságra ítélt prédikátorokat, Harsányi Móricz Istvánt és Séllyei Balog Istvánt ábrázoló képet említhetjük, amelyet Konrad Meyer festett Zürichben.10 A szűkös hazai portrékígarici..., Kolozsvár, Heltai, 1593.- RMNy 719. A Debreceni Református Kollégium példányába (RMK 939.) nem ragasztották be a metszetet.

5 Imre Mihály, Szenei Molnár Albert arc(kép)másai, Debrecen, Tiszántúli Református Egyházkerület, 2009 (Református művelődéstörténeti füzetek, 2), 11-19. A portré Szencit„díszes, mintás ruházatban, buggyos kabátujjal ábrázolja negyedprofilban, csipkés gallérral, gondosan ápolt bajusszal és szakállal". Lásd: Uo., 19.

6 Jean Calvin, Az keresztyéni religiora es igaz hitre való tanitas, ford. Szenci Molnár Albert, Hanau, Daniel Aubry, David Aubry, 1624. - RMNy 1308. A legismertebb portréján Szenci balra néz, haja rövid és hátrafésült, hegyesre nyírt szakálla és bajusza hosszú, gombos mentéjére fehér gallér borul, bal kezében kisméretű könyvet tart. A háttérben a heidelbergi ostrom során elszenvedett megkínzatását látjuk, fölötte olvasható Szenci jelmondata (Gál. 6,14). Ez a metszet lehetett a mintája a Kecskeméti Református Egyházközség padlásán 1967-ben megtalált időskori képének is. Az ismeretlen festő irreálisan nagy, bogárfekete szemmel, valamint őszülő szakál- lal-bajusszal és hátrafésült hajjal ábrázolta a fehér galléros, fekete ruhás Szeneit, bal kezében kisalakú, vaskos énekes- vagy imakönyvet tartva. Lásd: Kálvin hagyománya, Református kulturális örökség a Duna mentén, kiállítási katalógus, szerk. Farbaky Péter, Kiss Réka, Bp., Budapesti Történeti Múzeum, Dunamelléki Református Egyházkerület, 2009,182-183.

7 Fekete Csaba, Melius Juhász Péter hitelesnek vélt arcképéhez, MKsz 124(2008)/2,170-180.

8 Bánfi Szilvia, Kit ábrázolhatott a debreceni városi nyomda első nyomdászjelvénye, avagy Debrecen város címere? (megjelenés alatt)

9 Csorba Dávid, Református tanári címerek 1665-66-ból, Egyháztörténeti Szemle 2009/1, 65- 71.

10 A magyarországi gálya rab prédikátorok emlékezete: Galéria omnium sanctorum, szerk. Makkai László, Bp., Magyar Helikon, 1976, 57. A mellig érő szakállal és félhosszú hajjal ábrázolt lelkészek fejükön fekete pilist viselnek, öltözékük fekete talár, alatta fehér, csuklóban szűkített ing.

46 Sárospataki Füzetek 19. évfolyam 2015-