Sárospataki Füzetek 19. (2015)
2015 / 4. szám - INTERJÚ - "Isten mindig, mindent szépen elrendezett" - Interjú dr. Nagy Antal Mihály nyugalmazott teológiai tanárral
Gyermek-istentisztelet. Gyakorlatilag nem volt előttünk gyermek-istentisztelet. Meghirdettük. Hamarosan 99 gyermek járt gyermek-istentiszteletre. Pártügy lett belőle. Hivatott az egyházügyi tanácsos. Magáért a gyermek-istentiszteletért nem lehetett kérdőre vonni. A bűnünk az volt, hogy iskolai módszereket használunk, s ez már burkolt hitoktatás. Azzal védekeztem, hogy a képekkel való szemléltetés az egyház találmánya. Házi istentisztelet. Beindultak a házi istentiszteletek. Több családnál heti rendszerességgel, másoknál alkalmanként. Hivatott a tanácselnök: „Milyen alapon tart a tiszteletes úr házaknál istentiszteleteket? Ez törvénytelen.” — „Az állam és az egyház közötti egyezmény alapján, mely szerint lehet a házaknál istentiszteletet, bibliaórákat tartani.” Ez ellen nem volt apelláta. Lehetett volna ragaszkodni az Egyezményben foglaltakhoz. Nagypéntek és április 4. 1969-ben nagypéntek április 4-re esett. Jött a kérés: Tegyük más időpontra az istentiszteletet, mert 10 órakor lesz hazánk felszabadulásának az ünneplése. A kérés teljesítését lehetetlennek tartottam. Próbáltam meggyőzni a tanácselnököt (már új tanácselnök volt, akivel jó volt a kapcsolatom), hogy ne zavarjuk meg a gyülekezetét. Hajthatatlan volt, én is. Azért békességben váltunk el: Menjen mindenki oda, ahová akar. Szinte országos botrány lett a dologból. Evekig kellett írogatnom a jelentéseket és hívogattak ide-oda. A dolog tétjét hallgatólagosan mindenki tudta: Melyik a nagyobb ünnep, nagypéntek vagy április 4.? Kinek kell engedni? Ki a nagyobb úr? Büntetés azonban nem lett az ügyben. A nagy per. A nagy per Makón volt, 1984 októberében. A „vastaga” tíz nap alatt zajlott le (okt. 11-20), ami nagyon hosszúnak tűnt. A negyedévenként tartott egyházmegyei csendesnapokhoz kapcsolódott, ami azonban messze túlment az egyházmegye határán, s kezdett országos méretűvé válni, a délvidéki ébredés parazsának lángra lobbanása- ként. Ezt így látták és értékelték a délvidéki ébredés nagy harcosai (dr. Szabó Mihály, Ács Mihály, Pongó Gyula és még sokan.). Az idézésben az állt, hogy meg kell vizsgálni, milyen alapon hívok össze az egész egyházmegyét érintő alkalmat, és milyen alapon tanítok ezeken. Azonban hamar rájöttek, hogy ez zsákutca, esperesi felhatalmazás és jóváhagyott egyházmegyei missziói munkaterv alapján szerveztem. A tanításra pedig doktori esküm is kötelez. A vizsgálat során ez már szóba se jött. Tanbeli síkra terelték a dolgot: a Szentírással ellenkező dolgokat tanítottam. „A Szentlélek ajándékai” volt a csendesnap témája. Mondom a vizsgálóbírónak: Csak egyetlen egy „Isten mindig, mindent szépen elrendezett" 2015-4 Sárospataki Füzetek 19. évfolyam 21
