Sárospataki Füzetek 19. (2015)

2015 / 4. szám - INTERJÚ - "Isten mindig, mindent szépen elrendezett" - Interjú dr. Nagy Antal Mihály nyugalmazott teológiai tanárral

INTERJÚ

Egészében véve szép, gondtalan gyermekkorom volt. Tanyán születtem, nőttem fel, éltem a második világháború végéig. Hatan voltunk testvérek, mind fiúk, én a negyedik voltam a sorban. Visszatekintve, a tanya, a tanyasi élet három dolgot jelentett egyéniségem alakulásában:

„ISTEN

MINDIG,

MINDENT

SZÉPEN

ELRENDEZETT"

Interjú dr. Nagy Antal Mihály nyugalmazott teológiai tanárral

Nagy csendet. A nagy csend azt is jelenti, hogy sokat voltam egyedül. A libákat, disznókat, teheneket legeltetve is egyedül voltam. Ennek nyilván szerepe van abban, hogy befelé forduló, gondolkodó lettem.

Nagy távlatot, kitekintést és szabadságot. Déli irányban fél kilométerre volt a város. Minden más irányban szabad volt a kilátás, egészen addig, ahol az ég és a föld összeér.

A természet közelségét. Piros pipacsokkal, égszínkék búzavirágokkal díszített ringó búzatáblák, csöveiket büszkén mutogató kukoricatáblák között jártam, sokféle állat nyüzsgött körültem.

Szüleim — akkori meghatározás szerint — kisbirtokosok voltak. Felesbérlőkként kezdték, s részben azok is maradtak, ugyanazon a helyen, egészen a második világháború végéig. A bérelt föld, amint már szóltam róla, közvetlen a város alatt volt, 25 kataszteri hold. Szerzés, öröklés, a Vitézi Rendtől kapott 17 holddal együtt 51 kataszteri hold saját földjük volt. A bérelt földekkel együtt kevés híján 100 holdon gazdálkodtak. Apánk a Vitézi Rend tagja volt. Az első világháborúban az olasz fronton harcolt (Isonzó, Doberdó), szakaszvezetőként és számos kitüntetéssel jött haza. A kitüntetések alapján avatták vitézzé. A kisgazda párt helyi képviselője volt.

2015-4 Sárospataki Füzetek 19. évfolyam 13