Sárospataki Füzetek 19. (2015)

2015 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Dezső Attila: Az egyház és a zsidókérdés Dietrich Bonhoeffer olvasatában

Az egyház és a zsidókérdés Dietrich Bonhoeffer olvasatában

tott, előbb rejtett, majd egyre nyilvánvalóbb rasszizmussá kezdi kinőni magát. 1933.

április 1-én egy tollvonással megtörtént a zsidók elleni gazdasági bojkott.23 Ezután

sorra jelennek meg a zsidóellenes árja-törvények,24melyek a keresztyén egyházakat is

érintik,25 s melyekre az egyházaknak a veszélyes politikai időszakban egyértelműen,

hogy kiírtja a zsidóságot, az államot szolgálta. Ma is erre a parancsra van szükség, hogy a Birodalom békében élhessen tovább a maga keresztyén hitével, melynek a zsidó valláshoz abszolút semmi közesincs."RADOWSKY, Hartwig von Hundt\ Judenspiegel, Reutlingen, Reißlinschen Buchhandlung. 1821, 11-42.1-ben Schoppenhauer rövid kis esszéiben, filozófusként foglalt állást a zsidókérdésben. Három pontban foglalja össze a zsidóság, az állam és a keresztyénség viszonyát. 1) Mivel a zsidók egy páratlanul összetartó nép a világon, javasolja, hogy ne kapjanak helyet a kormányzásban. 2) Pontosan ebből kifolyólag külföldiként kell kezelni őket. 3) A megkeresztelt zsidó (aki keresztyén hitre tért) zsidó marad haláláig. Schoppenhauer, Arthur: Schoppenhauer's sämtliche Werke - Zur Rechtslehre und Politik, Leipzig, Insel Verlag, V., IX/132, 283-286. 1881-ben, majd 1890-ben előbb Baumgarten, majd pedig Adolf Stöcker írt egy nagyobb lélegzetű írást, immár kimondottan a megoldást keresve. A rasszista ideológia átterjedt a biológiai felépítettségre, a képességekre és a viselkedésre. Mindketten a zsidók jelenlétében látták Németország gazdasági és morális, de főként politikai recesszióját, és a zsidók tömeges deportálását és kitoloncolását követelik. Megoldási javaslatuk: Kereszteljék meg a zsidókat. Ha nem hajlandóak alávetni magukat a keresztségnek, akkor a császár vegyen egy szigetet, és telepítsék át oda az ország zsidó lakosságát. Baumgarten, Michael: Eine Christliche Stimme über die Juden frage, Berlin, Stuhr'sche Buchhandlung, 1881.; Stöcker, Adolf: Christlich-Sozial, Berlin, Verlag der Buchhandlung der Berliner Stadtmission, 1890.907-re általános lett a rassz alapján való jogi megítélés. Chamberlain pszichikai ráhatással rémíti az olvasóközönséget, miszerint a rasszista teóriák alapján a vérben hordozza valaki a bűnösséget. Ha valakinek zsidó vér csörgedezik az ereiben, az a német nép megrontói közé számíttatik. Kimondja, inkább pár százezer ember haljon meg, semmint az egész német gazdaság. Chamberlain, Stewart Houston: Die Grundlagen des XIX. Jahrhunderts, 8. Auflage. München, k. n., 1907, 440-444. Szóval azt látjuk, hogy mire Hitler megfogalmazza a Mein Kampf című életfilozófiáját, a német könyvtárakban széles„szakirodalonY'állt a rendelkezésére, mely a probléma mély gyökereiről árulkodnak.

23 Schilling, Konrad: Monumenta Judaica: 2000 Jahre Geschichte und Kultur der Juden am Rhein, Köln, Kölnisches Stadtmuseum, 1963,613.

24 Két hónappal a nemzetiszocialista hatalomátvétel után, 1933. április 7-én hatályba lépett a „Gesetz zur Wiederherstellung des Berufbeamtums" (A hivatalnoki rend helyreállítására irányuló törvény). Megkezdődtek a nyilvános hivatali szolgálat alóli felmentések (kitiltások). Ez a törvény főként a náci rezsim ellenségeinek a menesztését, valamint az izraelita hitfelekezet- hez tartozó hivatalnokok pozícióból való eltávolítását jelentette. Tilos volt bármiféle hivatali ügyben nem árja származásúakkal érintkezni.„Nem árja" származásúnak számított az, akinek a szülei vagy a nagyszülei zsidók voltak. Mentességet élveztek a törvény alól az első világháborús hősök, valamint családjaik, ám nem volt nehéz rájönni arra, hogy ez csak egy átmeneti időszak, és érezhető volt, hogy a zsidó hivatalnokok az 1935-ös, szeptemberi Nürnbergi Törvényekig csak egy lépésre vannak a teljes eltiltástól, itt ugyanis megszüntették a mentességet. 1933. április 7-étől fokozatosan kiszorították a zsidókat a nyomdákból, a médiából, majd 1933. április 25-én meghozták az újabb árja törvényt, mely kimondta, hogy a német iskolákban, az alap iskoláktól kezdve az egyetemekig vissza kell csökkenteni a „nem árja" származású tanulók számát 1,5% alá. Majd még ebben a hónapban megkezdődtek a Birodalmi Kultuszminisztérium tárgyalásai arról, hogy a „nem árja" származásúakat eltiltják a művészettől, a szabad munkavállalástól és a kertgazdálkodástól is. www.dhm.de/lemo/html/nazi/antisemitismus/ arierparagraph/index.html megnyitva 2015.03.18.11:49.)

25 A korban a sok vegyes házasság, ill a zsidómisszió révén számos zsidó származású hívő betagolódott a különféle keresztyén felekezetekbe.

2015-3 Sárospataki Füzetek 19. évfolyam 105