Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Szathmáry Béla: Magyarországi Református Egyház 2013. évi I. törvénye a lelkészek szolgálatáról és jogállásáról - Kommentár (3. rész)
Kommentár Bár a törvény szövege szerint a küldöttség ismerteti a választásra vonatkozó szabályokat, de ez értelemszerűen egy személy lehet. így ezt a feladatot elláthatja vagy a lelkész tag, vagy a küldöttség nem lelkész tagja. A választási szabályok ismertetése nem állhat kizárólag a törvény erre vonatkozó rendelkezéseinek felolvasásából, hanem olyan módon kell azt megtenni, hogy a választói közgyűlés valamennyi tagja pontosan értse, mi fog történni és nekik mi a feladatuk. Pontosan el kell mondani a szavazás mikéntjét. A meghívásos eljárás esetén azt, hogy a szavazólapon összesen egy név szerepel, akire érvényesen úgy lehet szavazni, hogy a neve mellett feltüntetett „igen” vagy „nem” szavak egyike melletti körbe vagy négyzetbe a szavazó egymást keresztező két vonalat tesz. Az igen szó megjelölésével az egyháztag a jelölt megválasztása mellett, a nem szó melletti jelöléssel pedig a megválasztása ellen szavaz. Ha egyik szó mellett sem tesz jelölést, a szavazat érvénytelen. A szavazás akkor lesz eredményes, ha a jelölt az érvényes szavazatok többségét megszerzi. A szavazólapokat a választásra jogosultak a kitöltést követően egy vagy több előre elkészített, az egyházmegye bélyegzőjével a szavazatszedő bizottság tagjai által ellenőrzött, üres urnába helyezik. A szavazatok leadására nagy létszámú egyházközség esetében megfelelő időt kell biztosítani, de célszerű meghatározni a szavazatok leadásának óra, perc szerinti végső határidejét. Ennek leteltét követően kerülhet sor a szavazatok összeszámlálására. A szavazatok leadását követően az urnákat a szavazatszámláló bizottság tagjai összegyűjtik, majd az erre kijelölt helyiségben felnyitják. 1. A leadott szavazólapokat megszámolják, számát jegyzőkönyvben rögzítik. Rögzítik a kiosztott szavazólapok számát is a jelenléti ív alapján. Ha több szavazólapot találnak az urnákban, mint a kiadott, a számolást be is fejezték, a választás érvénytelen. Ha a beérkezett szavazatok száma nem több a kiosztottnál, a számolás folytatódik. 2. Ezt követően különválasztják az érvényes és érvénytelen szavazatokat, majd ezek számát rögzítik a jegyzőkönyvben. A szavazólapos szavazás esetén nincsen tartózkodás. Aki sem az igen, sem a nem szavazatot nem jelöli meg, és úgy adja le a szavazatát, ez a szavazat érvénytelen, nem számítható az érvényes szavazatok közé. 3. Egy jelölt esetében (meghívásos eljárás keretében mindig egy jelölt van!) megállapítják az érvényes „igen” és a „nem” szavazatok számát. A számlálás eredményét a levezető elnök nyomban kihirdeti. Ennek során közölnie kell a közgyűléssel a kiosztott, a leadott, valamint a leadott szavazólapok közül az érvényes és érvénytelen szavazólapok számát, az érvényes szavazólapok alapján a jelöltre leadott „igen” és a „nem” szavazatok számát, s ennek alapján kell megállapítani a választás eredményét. Ha a jelöltre leadott érvényes szavazatokból az „igen” szavazatok száma a több, a szavazás érvényes és eredményes. Ekkor az elnök kihirdeti, hogy a közgyűlés a név szerint megnevezett jelöltet az egyházSárospataki Füzetek 18. évfolyam 2014 14 99
