Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Szathmáry Béla: Magyarországi Református Egyház 2013. évi I. törvénye a lelkészek szolgálatáról és jogállásáról - Kommentár (3. rész)
Kommentár a, de legalább a presbitérium létszámának a kétszerese jelen van. Ha az első választói gyűlés nem volt határozatképes, a 14. napra összehívott megismételt választói gyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes. (3) A jelöltet megválasztottnak kell kijelenteni, ha az érvényes szavazatok többségét elnyerte. (4) A továbbiakban a 64. és a 65. §-ban foglaltak szerint kell eljárni. Az egyházmegyei küldöttség lelkész tagja - és nem a jelölt - által megtartott istentiszteletet követően kerül sor a közgyűlésre. Törvényi rendelkezés folytán a választói közgyűlést a küldöttség lelkész tagja vezeti. A levezető elnök megjelöli a közgyűlés összehívásának célját, azt, hogy ezen alkalommal a megnevezett református egyházközség választásra jogosult tagjai lelkészük megválasztására gyűltek össze. Bejelenti, hogy az egyházmegye esperese a választói közgyűlésre küldöttséget küldött ki, és megnevezi annak lelkészi és nem lelkész tagját, ezzel bemutatva a küldöttség tagjait. Bejelenti, hogy a törvény előírása értelmében a választói közgyűlést a küldöttség lelkészi tagja vezeti, illetve, hogy a választás lefolytatásáról 2 példányos jegyzőkönyv készül, amelyet a jegyző- könyvvezető mellett a küldöttség tagjai és a gyülekezet 2 tagja írnak alá. Az elnök az általa javasolandó személlyel történt előzetes egyeztetés alapján javaslatot tesz a jegyzőkönyvvezető személyére, majd megkérdezi, hogy a közgyűlés tagjainak van-e más javaslata a jegyzőkönyvvezető személyére. Amennyiben nincsen, nyílt szavazást rendel el, majd annak eredményét megállapítja. Ha van más személyi javaslat, a szavazást egyenként, személyenként kell lefolytatni. Ha az első személy esetében megvan a többség, a másodikra már nem kell szavazni. Nemleges szavazás esetén az elnök új személyre szóló javaslat megtételére hívja fel a jelenlévőket, majd ugyancsak nyílt szavazás keretében dönt a közgyűlés a jegyzőkönyvvezető személyéről. Az elnök az általa javasolandó személyekkel történt előzetes egyeztetés alapján javaslatot tesz a hitelesítők személyére, majd megkérdezi, hogy a közgyűlés tagjainak van-e más javaslata a hitelesítők személyére, majd az előzőekkel azonos rendben levezeti a nyílt szavazást. Ezt követi a szavazatszámláló bizottság megalakítása. A törvény a lelkészek választását illetően nem rendelkezik a szavazatszámláló bizottság megalakításáról, így alapvetően két megoldás jöhet szóba. Az egyik, hogy a szavazatszámlálást a küldöttség nem lelkész tagjából és a presbitérium által a választás előkészítése során az előkészítést végző bizottságba választott két egyháztag végzi, a másik pedig a közgyűlés által erre a feladatra a választói közgyűlésen bizottság megválasztása. Ha a közgyűlést választ szavazatszedő bizottságot, tagjaira javaslatot úgyszintén az elnök tesz a jelölését megelőzően, előzetes egyeztetés alapján. A választói közgyűlésen - különösen nagy létszámú egyháztagság esetén - szavazatszámláló bizottságot kell választani. Létszáma 3-5 fő legyen, elnökét a Sárospataki Füzetek 18. évfolyam | 2014 | 4 97
