Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Rácsok Gabriella: Vallás, értelemtalálás, értelemalkotás, mediatizáltság
Vallás, értelemtalálás, jelentésalkotás, mediatizáltság 2.2. „A médium maga az üzenet” A média kommunikációs környezetként való felfogását szorgalmazza Marshall McLuhan is, aki az 1960-as években tette az akkor provokatívnak számító, de azóta már szinte klisévé vált megállapítást: „a médium maga az üzenet”. McLuhan úgy véli, hogy bármilyen médium (melyet az embervolt, az emberi érzékelő képességek kiterjesztéseként értelmez) elsődleges üzenete az, hogy milyen változást hoz az emberben (érzékelő és észlelő apparátusában) és környezetében.49 McLuhan érvelése szerint például egy villanykörtének is van ebben az értelemben üzenete, mégpedig az a mód, ahogyan megszünteti az idői és térbeli tényezőt az emberi interakciókban, míg a rádió vagy a televízió elsődleges üzenete a közvetlenül megszólító és figyelemfelkeltő jelleg. Ettől megkülönbözteti a regényirodalom és a filmes médium elsődleges üzenetét, melyet abban a szerepükben látja, hogy az olvasót vagy nézőt átvigyék saját valóságából a könyv vagy a film valóságába. McLuhan emellett kiemeli, hogy a film mint kollektív művészeti forma az a médium, amely a legtöbb információt képes besűríteni egyetlen pillanatba, és közvetíteni számos olyan részlet megmutatásával, amelyet azonban a néző nem képes egyszerre érzékelni, befogadni.50 John M. Culkin51 a következőképpen értelmezi McLuhan elméletének lényegét: a tartalom mellett a médium, a forma, a szerkezet, a keret egyforma figyelmet érdemel. A kommunikáció formája nemcsak a tartalomra lehet hatással, hanem bizonyos formák bizonyos típusú üzeneteket részesítenek előnyben. A tartalom mindig valamilyen formában létezik, következésképpen egy bizonyos mértékig a forma dinamikája határozza meg. Ha nem ismerjük a médiumot, nem ismerjük az üzenetet. Mindig tartalom-a-formában az, ami közvetítődik, ebben az értelemben a médium együttes üzenetté válik. A médium emellett a felhasználók észlelési habitusain is változtat. A médium nem semleges eszköz, hatással van az azt felhasználóra. Erre utal a McLuHANnál a „massage” szó használata: a médium átgyúrja a felhasználót: „A médiumok teljesen átgyúrnak minket. Személyes, politikai, gazdasági, esztétikai, pszichológiai, morális, etikai és társadalmi következményeik olyannyira áthatóak, hogy egyetlen részünket sem hagyják érintetlenül, makulátlanul, változatlanul. A média: masszázs. A társadalmi és kulturális változások megértéséhez elengedhetetlen, hogy tudjuk, miként működik a média mint környezet.”52 * 49 McLuhan, Marshall: Understanding Media - The Extensions of Man, Cambridge, MA - London, The MIT Press, (1964) 1994. 7-8. Szokás McLuhan megközelítését - melyet soha nem nevezett elméletnek - a technológiai determinizmus elnevezéssel illetni, pl. Griffin, Em: Bevezetés a kommunikáció elméletbe (fordította Szigeti L. László), Budapest, Harmat, 2001.23.fej. 321-333. 50 McLuhan: Understanding Media, 285,288,292. 51 Culkin, John M.:„A Churchman's Guide to Marshall McLuhan", Religious Education 63 (1968/6): 458-459. 52 McLuhan, Marshall: Médiamasszázs, Quentin Fiore illusztrációival (fordította Kiss Barnabás), Typotex Kiadó, 2012. 26. Sárospataki Füzetek 18. évfolyam 2014 | 4 77
