Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Rácsok Gabriella: Vallás, értelemtalálás, értelemalkotás, mediatizáltság
Rácsok Gabriella 2. Mediatizáció, mediatizáltság Ahogyan azt az előző fejezetben láttuk, korunk emberének életében az intézményes vallás helyett egyéb források adnak olyan sémákat, jelrendszereket, amelyek segítik az egyént a vallásos jelentésrendszer elsajátításában, vallási értelemtalálási törekvéseiben. A források között kiemelkedő helyet foglal el a média. Kommunikációs megközelítésben az ember identitása és hovatartozása közvetlen, ismerős térben végbemenő interperszonális kommunikációban gyökerezik, ami által résztvevője és része is a helyhez kötődő kultúrának. A modern korban, főként a 19. század közepe óta azonban egyre szélesebbé vált ez a kommunikációs, kulturális tér, és az egyén innen kezdve nem csupán helyi kultúrájában helyezi el magát, de egyre nagyobb hatással van rá a speciális társadalmi közvetítők által hozzá eljuttatott kultúra is. Ilyen közvetítők a sajtó, film, mozi, a rádiós, televíziós műsorszórás és az internet. Ezek terjesztik el a nagyobb hatósugarú nyilvános kommunikációs rendszert azáltal, hogy az adott helyekre közvetítik a híreket és a kultúra egyéb formáit, így az egyén saját, közvetlen világa együtt létezik a közvetített külvilággal. A közvetített kultúrákat beépítő társadalmakat szokás mediatizált társadalmaknak nevezni.35 A mediatizált kultúrákra kezdetben kommunikációs egyirányúság jellemző, az üzenetek küldői ugyanis nem kapják meg a jelentéssel teli, érzékelhető, közvetlen válaszokat, vagyis nincs visszacsatolás a befogadó részéről, mint a személyes kommunikáció során. Ebben később az úgynevezett új médiumok hoznak változást a befogadó vagy felhasználó részéről cselekvő visszajelzést igénylő, interaktív lehetőségekkel. A kommunikációs tartalmak fizikai valóságukban is hozzáférhetőek (könyv, újság, szalag, film, videó, lemez, egyéb elektronikus adathordozók), ilyenformán állandósággal és reprodukálhatósággal ruházzák fel azokat. A média által közvetített üzenetek elérhetősége kitágul, vagyis a globalitás is jellemzővé válik, ezzel együtt pedig az „üzenetek” termékként, árucikként, szolgáltatásként jelennek meg, így hatással van rájuk a kereslet és kínálat piaci, kereskedelmi viszonyrendszere. A nyereségre törekvés meghatározó szempontnak tűnik a tömegkommunikációs formák alakításában.36 A mediatizálódás folyamatának hatására a vallás és a média keveredik és ösz- szeütközik a médiaközönség kulturális tapasztalatában. A választás lehetősége, valamint a legitimizáció képessége a kereső, befogadó (fogyasztó) kezében van, aki egyre sokrétűbb források és kontextusok között keresgélhet. Ha csupán a mozifilmeket vizsgáljuk, azokban is világképek, világnézetek és ideológiák sokaságával találkozik a néző. Ez a fajta pluralizmus eltér a vallási hagyományok relatív uniformitásától.37 A választási lehetőségek világában ugyanakkor az egyén immár 35 O'Sullivan,Tim -Dutton, Brian - Rayner, Philip: Médiaismeret. Budapest, Korona Kiadó, 2003.39- 41. 36 i. m„ 42-46. 37 Marsh, Clive: Theology Goes to the Movies-An Introduction to Critical Christian Thinking, London - New York, Routledge, 2007. 36. 74 Sárospataki Füzetek 18. évfolyam I 2014 I 4
