Sárospataki Füzetek 18. (2014)

2014 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Keresztes Hajnalka: A nagyszékelyi református németek néprajzából

Keresztes Hajnalka Az úrasztala elé szembe a lelkésszel csak a két fiatal állt. A két násznagy mögöttük az első padban - mely a község elöljáróinak padja volt - hallgatta végig az igehir­detést és az esküvői szertartást. A tanúk feleségei az asszonyok sorában, az első padban foglaltak helyet. A német prédikációt követően a baseli liturgia szerinti házassági fogadalomté­telre került sor, mely sokkal egyszerűbb a magyarokénál.47 A szertartás végeztével a kivonulás előtt az ifjú pár becsomagolva az Úr aszta­lára helyezte a stólát.48 Schmid Reinhard bíró a XIX. század első harmadából azt is feljegyezte, hogy milyen ruhában jelentek meg ünnepi alkalmakkor a nagyszékelyiek: „Azon al­kalmatosságra felkészített ruhájokba, melyeket idővel bármely lakodalomba, vagy keresztelőbe mindenikfél magára öltözni tartozik, ha hivatalos lészen /: a férfi ru­hája egy fél szárig érő világos kék nemzeti formára nagy gombokra készített kaput, és sárga bőr bugyogó, strinfli és czipellő, a leányé fekete rékli, fekete szoknya fehér előkötővel:/ sőt a halottaknál is. A copulatio után ismét azon rendtartással térnek vissza a muzsika zengése között, amellyel odajöttek.”49 4. Haláleset és temetés A haláleset bekövetkezését harangozással hozták a falu lakóinak tudomására: férfira hármat, nőre kettőt harangoztak. Gyermekre csak a kis haranggal csendí­tettek.50 A nagyszékely! német reformátusoknál a virrasztás szokásban volt. Össze­gyűlt a család, rokonság és szomszédság esténként vacsora után, sötétedéskor a haláleset napjától a temetés napjáig. Gyakran éjfélig vagy éjjel két óráig is eltartott a halottas háznál a szomorú esemény. A lelkész nem minden alkalommal volt jelen. Ilyenkor a templomba járó asszonyok olvastak a Bibliából és vezették az éneklést. A német énekeskönyvben található gyászról, halálról, végidőkről és örök életről szóló énekek kerültek sorra egymás után ezeken az estéken. A magyar ajkú reformátusoknál nem volt szokásban a virrasztás Nagyszékelyben. A temetéssel kapcsolatos szokásokból ad emléket a helyi tájházban található fehér hímzett tükörtakaró, amelyet erre az alkalomra tartottak fenn, hogy eltakar­ja a tükröt.51 Egyedi példánykényt maradt meg ez a terítő a német reformátusok körében. Szövege a következő: 47 Kirchenbuch für die evangelisch-reformierten Gemeinden der Kantone Basel-Stadt und Ba­sel-Land. Basel. É. n. 48 Máté Lászlóné, Oláh Julianna közlése. 2007. május 8. 49 Cserna Anna-Kaczián János: Egyed Antal összeírása és korrajza Tolna vármegyéből. Szekszárd, 1986.189. p. 50 Máté Lászlóné, Oláh Julianna közlése. 51 A tükör letakarása és az óra megállítása halálesetnél szokásban volt. A magyarok fekete text­íliával takarták le a tükröt. 50 Sárospataki Füzetek 18. évfolyam | 2014 | 4

Next

/
Thumbnails
Contents