Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Keresztes Hajnalka: A nagyszékelyi református németek néprajzából
TANULMÁNYOK Keresztes Hajnalka Az 1886. évben készült névtár a Nagyszékely! Német Egyház keletkezését 1714-re teszi, a magyar egyházét 1680-ra.1 Hogyan éltek közel 300 esztendőn keresztül a németek ősei, ebből kíván a dolgozat az egyháztörténeti áttekintés mellett egyházi néprajzi vonatkozásokat is közölni. „Az egyháztörténet írás elképzelhetetlen a népi élet, jellem, vallásosság és szokások megírása nélkül. Az egyházi néprajz az egyháztörténet írás szerves része, s így az egyházközség területéhez kapcsolódó egyházi néprajzi anyag feldolgozása a gyülekezet történetírásának is feladata.”2 A NAGYSZÉKELYI REFORMÁTUS NÉMETEK NÉPRAJZÁBÓL 300 évvel ezelőtt érkeztek hazánkba a nagyszékelyi német reformátusok ősei I. Gyülekezet-történeti áttekintés A nagyszékelyi magyarokat több történetíró székelyeknek tartja, akik az Árpádok kezdeti uralkodása idején kerültek ide Erdélyből határőröknek a Duna partjainak védelmére. Ezt látszik igazolni az a tény, hogy a Canonica Visitatio egyik példánya Nagyszékelyt úgy nevezi, hogy „Locus Siculorum”, Kisszékelyt pedig „Locus parasiculorum” Az a harciasság, amelynek emlékét őrzi a történelem a nagyszékelyi magyarokról a török és kuruc korszakból, szintén azt látszik alátámasztani, hogy valóban székelyek voltak a nagyszéke- lyiek. A magyar ajkú egyházközségről fennmaradt levéltári dokumentumok a legősibb dunántúli református egyházközségek között tartják számon a nagyszékelyit. Még a török idők alatt csatlakoztak az itt lakó magyarok a reformáció ügyéhez, s éppen a simontornyai ' RL A magyar ev. ref. egyház egyetemes névtára 1886. Debrecen, 1887. 2 Szabó György: A Pápai Gyűjteményben található vallási néprajzi források. In. Vallási Néprajz V.Tanulmány gyűjtemény a Doktorok Kollégiuma Egyházi Néprajzi Szekciója tevékenységének 10. évfordulójára. Debrecen, 1991.94. p. Sárospataki Füzetek 18. évfolyam | 2014 | 4 39
